Hasmenéses gyerekkel elmennétek boltba, játszótérre?

Jól van-jól van, nem kell nekem esni!

Normális anyuka vagyok, nem vitát akartam szítani. Elnézést, ha provokatív volt a kérdésem.

Nem vagyok önző, legalábbis eddig úgy tudtam, csak szenved a gyerekem, mert kekszen és krumplin tartom két napja, nem ihatja a kedvenc tejét sem és még ki sem mehet, nem érti miért, hiába magyarázom, hogy beteg, nem találkozhat a kis pajtásaival, nem mehet emberek közé, nem érti. 3 éves, dacos, akaratos. nem magamnak akartam azzal jót, hogy leviszem, hanem neki, mert láthatóan befordul a bezártságtól, kitört belőle a kis ördög és semmilyen játék nem kötötte már le, csak csapkodni, dobálni volt képes.

Azért fordult meg a fejemben a játszótér, mert tényleg látni innen tőlünk, tehát, ha leviszem az utcára egyből arra kanyarodna. És tényleg nem szoktak ott lenni gyerekek, de felfogtam, hogy ha hozzáér bármihez is, már az is fertőz. Ezért nem kell kést szorítani a torkomhoz. A bolt pedig... éppen most fogyott el a krumplim, holnap mentünk volna a mamámhoz, aki anno vásárolt nekem 100 kg-t, de mivel én nem tudom tárolni, nála van. Így viszont nem megyünk mamához betegen, ezért kellett volna a bolt, hogy ha már csak krumplit ehet legalább az legyen itthon. Mindegy megoldottam rizzsel.

És nem azért tűntem el, mert levittem a zöldségeshez, hogy tapogasson meg mindent, hanem próbáltam lekötni, mesét olvasni, gyurmázni, autózni,aztán aludt egy órát és utána tudtam boltba menni, mert hazaért a férjem.

Tudom senki nem kért magyarázatot, de gondolom ti is tudjátok milyen nehéz bent tartani egy beteg, ám eleven dacos gyereket a lakásban, mikor minden más is meg van vonva tőle (kaja).

Rossz ötlet volt a játszótér. Belátom.