A 2 és fél éves kor az amikor a kisgyerek már kezd leválni? Nem engedi hogy annyit ölelgessék, dajkálják, fogják a kezét stb vagy csak az enyém csinálja ezt?

Az enyém 2 év 8 hós és ugyanez van. Ma becsaptam! -Mondtam neki, hogy mutassa meg, hogy kell szeretni? És átölelt! :)) -És puszit adni? És megpuszilt. Aztán én Őt, de nem is értem miért csinálja, hogy eltol... pár hete van ez így, ritkán előfordult korábban is.

Nekem is nagyon rossz. Azt hittem ezzel még várhatunk 6-7 éves koráig.:((

Remélem csak átmeneti.

Teljesen normális a gyermek ebben a korban kezdi érezni azt hogy "ÉN Vagyok, Te vagy Ő van. Ekkor kezdi érezni önmagában, hogy tudatosan akar valamit.Már nem akarja hogy dadusgasd hisz ő is VALAKI! Téged se dadusgat ölegetnek mindig és ezt jobban észre veszi mint Te magad

Hagyni kell egymagában játszani kirakni mindent szép sorba elpakolni mind azt ami leeshet magára ránthat. Ellehet kezdeni egy játékot a szőnyegen, de csak magadnak, majd ha már figyeli ott hagyni, mert dolgod akad. Majd ő úgy is befejezi ha felkeltette az érdeklődését.. hagyni kell hogy alkosson aztán hagyni hogy téged tanítson Ő vagy is kérdezz. Érezze azt hogy ő is valaki. Segítsen a takarításban a rámolásba. Saját dolgait neki kelljen elpakolni még ha cefetül is néz ki akkor is megdicsérni és kérni segítsen neked.

Nagyon sokat számít a későbbi időkben. A saját gyerekeimnél ezt észre vettem. Akinél mindig én pakoltam állati rendetlen akinek viszont magának kellett elpakolni már kicsi kortól kezdve az pedig rendszerető.

Amikor megörököltem a két kis unokám 2 1/2 és 9 évesen, A nagyobbiknál képtelen voltam elérni hogy naponta elrámolja a dolgait -mert annak idején a lányom csak tutyujgatta és mindent a feneke alá tett. Ma 17 éves de csak annyiban változott, hogy két hétben egyszer hajlandó nagyon szép rendet tenni. különben nem tudni mi az amit holnap vesz fel mi az amit tegnapelőtt volt rajta nem tudni 3 pár zokniból melyik a tiszta melyiket használja és melyik ami piszkos de az is a kupac alatt, tetején van.

A kicsit viszont ahogy én kezdtem nevelni azonnal pakoltunk, ágyaztunk port töröltünk és amikor rend volt beszélgettünk vagy zenéltünk. Zene minden nap volt a dobtól kezdve a kicsi zongoráig a rádió vagy a magnó szólt.

Most 11 éves múlt két és fél éve tanul zeneiskolába és másodszor ment el hangversenyre--mindenhová meghívják hogy játsszon a szintetizátorok Richard Redermann, vagy délamerikai szamba, csacsacsa, rumba és rocc zenét.

Most ne gondoljátok azt hogy dicsekvésképpen írtam nem.

A kisgyermek lelke hihetetlenül gyors, hamar tanul és amire szoktatjuk kicsi korban az szinte nagyon korán átírja, beprogramozza az agyféltekét. Ahogy foglakozik vele az anya születésétől kezdve de különösen 2 éves kor utántól, akkor hajlamos lesz azt is szeretni arra lesz különös tehetsége.

A nagyobbik unokámat a lányom nevelte és azzal telt a szabad idejük, hogy lementek sétálni, kocsikat néztek aztán villamosoztak és buszoztak, szóval 3 éves korában kiolvasta az újságból az autó márkákat, nem volt kép amit ne tudott volna felismerni.Aztán én tőlem kapott könyveket és el akartam csábitani a természet felé, a matematika felé -mert van hozzá érzéke.

S most fogódzkodjatok meg, informatikai tagozatra jár jövőre már érettségizik és az idén bejelentette hogy nem érdekli más csak a versenykerékpár a buszok és és minden amivel a km -ket róhatja ha belépek a szobájába akkor a falon lévő táblák alapján azt is tudom milyen utca van egy busz megállónál... Az IBUSZ-hoz akar menni sofőrnek.

Holott az egyik legjobb informatikus és matekos.

A lényeg ennyit jelent ha kicsi korban foglalkozunk a gyermekkel és az se mindegy mennyit egy fajta dologból. Mert ha túl sokat akkor az feléledhet benne és elnyomhat olyan képességet is amiben nagyon jó lenne örökletesen!

Ja és a lényeg -- a kicsi szobája mindig rendben van és házias nagyon szeret segíteni a konyhában. Ez is azért van mert mindig sirt az anyja után igy mindent együtt csináltunk főztünk takarítottunk sütöttünk és persze zenéltünk sokat játszottam neki kicsi zongorán és kisebb szintin persze csak egy kézzel s minden amit akkor tettünk, még a kertészkedés is benne maradt.

Szegénykém azóta állandóan tanyát szeretne állatokat füvet és fákat mert neki ott lesz egy étterme és ő ott fog zongorázni a vendégeknek --de megkóstolja a ételt mert jónak kell lennie.

Úgy hogy mi lesz belőle? nagy zenész zeneszerző énekes-táncos vagy csak kerthelyiséges éterem tulajdonos? Sajnos én nem valószinű hogy megtudom, mert 70 éves vagyok és nem túl jó az egészségem...sajna

A fiamat sosem lehetett dajkálni. Most múlt 2 éves, és néha odajön, és megsimogat, megpuszil, és mondja:

-Szeret, drága.

Ez olyan édes! De ha ölbe veszem, akkor mondja, hogy hagyjál békén, és elszalad.

A lányom 4 éves, őt sem lehetett kisebb korában dajkálni, ugyanezt csinálta. Most viszont bármikor és bárhol. Ha látja, hogy az öcsi visszautasít, akkor odajön nagy vigyorogva:

-Engem lehet!

Olyankor aztán öcsike is jön vinnyogva, hogy ne ám már, hogy a nővérét dajkálom, és nem őt.

Szerintem el fog múlni, lehet még a te fiadat is dajkálni később.

2,5 éves a kisfiam, a puszit ő is letörli mostanában. Én azt hittem h ez nekem szól,de akkor megnyugodtam, hogy normális. És, igen, ő is most kezdi használni a személyes névmásokat :))))))

Nem egy szeretgetős fajta, kifejezetten nem szereti erőltetik hogy puszit adjon(pl mama)

Viszont ha olyanja van akkor a szeretetét mostanában kezdte el kimutatni, de csak apán, tesón, rajtam :)