Kislányom miért nem szeret oviba járni?

Anyagiak miatt elég korán vissza kellett állnom dolgozni, 1,5 hónapos volt a lányom. Eleinte csak 1-2 órát dolgoztam, aztán többet és többet. Majd 1,5 évesen bölcsibe kellett adnom és egy rémálom volt. Volt 2-3-4 hét amikor gond nélkül ment a bölcsi, de nagyrészt minden nap sírva hagytam ott.

Aztán majd 3 évesen elkezdtük az ovit és a 2. héten volt 3 nap mikor sírt reggel, de azóta nem volt különösebben gond, szeretett menni. Bár a reggeli elindulás néha nehezen ment, mikor odaértünk meg már rohant be játszani. Nagy ritkán sírt, hogy hiányzom neki, de ez csak ritkán volt. 1 hónapja apa 3 hétre távol dolgozott tőlünk és akkor kezdődött, hogy egyáltalán nem akart menni oviba. Minden reggel sírt, hogy ne menjünk, mert akkor hiányozni fogok neki, meg ő nem érzi jól az oviba magát meg ilyenek.

Az oviba tanácstalanok, hogy mi lehet a baj. A gondozókat szereti szerintem az óvónénik is kedvesek, türelmesek. Nem panaszkodik, hogy bántaná valamelyik gyerkőc vagy ilyesmi. Már engem is kikészít ez a helyzet miután a bölcsit is végig szenvedtük. Ráadásul félidős terhes vagyok és nem hiányzik az idegeskedés.

Most arra a döntésre jutottunk az óvó nénikkel, hogy megpróbáljuk csak délig az ovit és utána hazahozom.

Ma sikerült így megnyugtatni és nem is sírt az oviba délelőtt csak mikor eljöttem, utána nem volt gond. Mentem is érte és nagyon örült.

Igazából a gyermek eszével kellene gondolkodni, de nem tudom mi lehet a baj. Sokszor oda vezetem vissza, hogy hamar elkezdtem dolgozni és szoptatni is csak 2 hónapig tudtam.

Reggel hagyom aludni néha 8-ig is és 8,30-kor indulunk az oviba, mesét is néz reggel. Szóval nem siettetem reggel a korai keléssel stb. nem tudom mire fogjam.

Az apja hazajött a hosszú munkából és nem jött vissza a kedve az ovihoz, mindig csak azt hajtogatja, hogy ha oviba viszem, akkor hiányozni fogok neki , meg itthon is mindig mondja, hogy mennyire szeret bennünket.

Van valaki ebben a helyzetben rajtam kívül?