Zseni a gyerekem?
A kislányom most 5 éves és 4 éves korától folyékonyan olvas magyarul. Heti rendszerességgel járunk könyvtárba és ami könyvet kiveszünk, mindet kiolvassa. Eldöntötte, hogy románul tanul meg (Erdélyben élünk), de úgy, hogy egyszer megtanulta a román betüket és szépen kiolvassa a szavakat, majd lefordítja magának. Az angol nyelvvel már rég próbálkozik, ott is nagyon sok mindent tud már.
Pedagógus vagyok, a szüleim is azok, de még ilyen gyerekkel nem találkoztunk.
Ajánlották, hogy adjuk iskolába ősztől, mert neki már unalmas az óvoda, amit én látok rajta.
Nem tudom mit tegyek, kérem olyan személyek válaszoljanak, akik értenek hozzá. Rosszindulatú válaszolók kíméljenek. Köszönöm.
En kislanyom marciusban lesz 5 eves, es ot is 2 eves kora ot erdeklik a betuk. Nos es nem ertek egyet azokkal ( sot, nagyon nem ertek egyet), akik azt iratk, h eleg ha azt mondom neki, h betu. Ha erdekli, kivancsi ra, miert ne neveznem meg azt a betut? Persze, eloszor ugy kezdtuk, h betu, de kesobb amikor latta, h mennyi van beloluk, mar neha ugy kerdezte, h milyen betu. Szepen sorba megtanulta oket. Mindezek mellett nagyon nagyon hamar es gyonyoruen beszelt, szerintem most is a kifejezo keszsege, kommunikacioja kb masfel evvel elobbre van. Olyan kifejezeseket hasznal es tudatosan, mint egy elsos gyerek. 4 eves kora utan o is kezdet osszeolvasni magatol a betuket, es tenyleg magatol, egyaltalan nem eroltettuk. Aztan 4 es fel evesen iskolaba kerult, mert kulfoldon elunkm nem elsos, van 2 ev az elso elott, de bizony tanulnak. Az elso 2 honap erdeks volt szamara, kb 2 het alatt megtanulta az osszes angol betut, tehat itthon elore megtanulta, mert van jatekos oktato program, amit imadott. Aztan kezdte osszeolvasni oket, egy ido utan ha valamit ki akart olvasni, megkerdezte, h angolul vagy magyarul olvassa. Mar kulon valasztotta a betuket. Aztan egyre unalmasabb kezdett neki minden lenni, nem tudom mi tortent, de most tartok ott, h kerek idopontot a tanitonenitol, h beszelgessek vele. Nagyon nagyon ritkan foglalkozik mar a betukkel, szavakkal, nem is csinalunk semmit, ra van bizva. Szerencssre amit az iksolban tanulnak, azt megtanulja ott, hazi feladat meg nincs. De most mar ott tartunk, h neha nem akar iskolaba menni. Nem magyarazza meg, h miert, illetve mindig mas okot hoz fel, de ugy erzem, az igazit nem tudja meg o sem.
En ezzel csak azt akartam erzekeltetni, h nem biztos, h a kerdezo 5 evesen iskolaba kene adja a gyereket. Lehet onnantol a kislanynak is mas hozzaallasa lenne a dolgokhoz. A zsenialitas kerdese pedig nagyon osszetett dolog. Az en kislanyom nem annyira ugyes, mint a kerdezoe, de azt gondolom, h naluk is, nalunk is tehetsegrol van szo, de nem zsenirol. Azert valoban az igazi zsenialitassal magatartasbeli problemak is jarnak, nem annyira szocialisak a gyerekek, nem tudnak konnyen beilleszkedni, nincsenek barataik. Akikre pedig az ellenkezoje igaz, azok szerintem az igazi tehetsegek.
Kedves Kérdező!!
Nagyon érdekes, amit leírtál és ahogy olvastam nagyon vegyes hozzászólásokat kaptál. Nos a kislányod iszonyatosan tehetséges!! Komolyan, ámulok-bámulok, hogy az ennyi idős gyermekeitek mennyire fogékonyak és ügyesek. Nem hiszem, hogy ezen háborogni kellene, ez fantasztikus dolog, ezeket a kis emberkéket ez érdekli, ez köti le és hagyni, sőt támogatni kell ezen az útjukon Őket!! Az iskola szerintem is korai lenne még, had legyen gondtalan gyermek, de mindenféleképpen fejlesszétek otthoni környezetben.
Nálunk is hasonló a helyzet, csak a sport terén. Kisfiunk 3 éves és izsonyatosan jó labda érzéke van. Már egészen pici korában észre vettük, előbb dobta a labdát, mint járt, amikor pedig 9 hónaposan elindult azonnal a rúgás volt az első, amit megtanult. Kicsit furcsán is néztek rám a barátaink és az ismerőseink, amikor alig 2 éves múlt és elvittem az első foci edzésre. Az edző azonban az egy órás foglalkozás után azt mondta okvetlenül hozzam heti 2x, mert ez a gyerek tehetséges. Igaz ilyet még nem látott, hogy egy ennyi idős szinte baba így rúgja és kezeli a labdát, de csináljuk!! :) Most 3 éves, messze meghaladja labdakezelésben, vezetésben a társait, a 6-7 évesekkel van egy csoportban. A Keresztanyukája NB I-es kézilabdázó, sokat játszik Vele, azt mondja olyan pontosan lő és dob, mint az általános iskolás gyerekek. Mi sem tanítottuk, Apa 17 ávig focizott, én 14 évig táncoltam, rengeteg sportot nézünk, meccsekre járunk, Őt is visszük pici kora óta és egyszerűen Rá ragad... Nagyon furcsa. A tv-ből és a mérkpzéseken látottakból utánozza a mozdulatokat. Ha lenne lehetőségünk, akkor biztosan járnánk Vele vmilyen sport jellegú fejéesztésre, de egy kis városkában lakunk, egyenlőre marad a heti 2 foci :) Remélem, tud fejlődni és egyszer majd élsportoló lehet belőle, ha Ő is szeretné.
Vannak egy irányzatra hihetetlenül fogékony gyerekek, csak ne hagyjuk őket elkallódni!!
Ági
nem tudom miért húztátok le a 8-s válaszomat.
de kérdezö még mindig ott vagyok hogy jól fontold meg az ikolázást, és én úgy gondolom, hogy csak is a tanitón fog múlni, hogy a gyermekednek sikerélménye vagy esetleg igen sok negatív élménye lesz az elején. föleg ha egy kicsit sajtkukacabb gyerek és minidg jelentkezik majd megállá nélkül, a tanár meg nem lekötné a figyelmét inkább kiközösítí.
szóval ha fontolgatod az iskolát kezd el végig járni a lehetöségeidet és megnézni mik is a vélemények a köv évi tanitókról. esetleg elmenni nyiltnapra és feltenni egy kérdést, hogy és mit kezd tanitónö azzal a gyermekkel aki már 2 nyelven tud olvasni? milyen módszerrel köt le egy ilyen gyermeket?
Szerencsére tisztába vagyok a zseniség fogalmával. A kérdést azért tettem így fel, hogy hátha jobban felfigyelnek az érdekeltek ebben a témában,és minél több értelmes választ kapok. Nem értem én sem, miért kell ezeket az ügyes gyerekeket támadni, én újból megemlíteném, csakis tanácsért tettem fel a kérdést és eszem ágában sincs időnap előtt beültetni a padok közé. Ha hencegni szeretnék ezzel a dologgal, akkor kirakatnám újságba, helyi tv-be, de nagyon sok ismerősöm még csak nem is tudja, hogy egyáltalán olvas a kislányom. Jóképességü gyereknek tartom és ennyi.
Utolső válaszolónak: szerintem figyeljetek oda a gyerketekre amennyire tudtok, biztos nagyon ügyes a sport terén és akár másba is lehet ügyes.
Ahogy a gyerekek a formákat, a számokat, színeket képesek felismerni, akkor miért kellene eltitkolni előlük a betüket, ezt nem értem.
Jó ez az autós példa. Volt a nyáron egy időszak, amikor épp az autók érdekelték és nem érte be annyival, hogy piros vagy zöld. Érdekelte, hogy egyik miért nagyobb vagy kisebb, így amikor sétáltunk, az autók típusait gyakoroltuk, mert őt akkor épp az érdekelte. És akkor miért ne mondhattam volna el neki? Érdekelte és egy két alkalom után Ő mondta, hogy melyik milyen autó.
Ha egy gyerek kérdez és érdekli minden, akkor miért titkolnánk el előle bármit is? Megfosztanánk a tudástól.
Ha mégis úgy döntenék, hogy iskolába, adom, akkor az azért lenne, mert apumnak előkészítő osztálya lenne(nálunk az előkészítő csoport most már előkészítő osztály lesz ősztől, vagyis a tanító 5 éven keresztül tanítja és játékosan vezeti be az iskola világába).
Nagyon jó tanító apum és abban is biztos vagyok, hogy nagyon odafigyelne a lányomra. Eredetileg nem vagyok elragadtatva attól, hogy családtag tanítsa, de ebben a helyzetben lehet nem lenne rossz.
Én sem iratnám iskolába, már mindent leirtak előttem, én egy példát mondok neked.
Én 5 évesen irtam, olvastam, meg tudtam mondani mennyi az idő, kérdezgettem sokmindent, mintent tudni akartam. én is soroltam h épp milyen fajta és márkájú kocsi van mögöttünk, jó matekos voltam, feltaláltam magam, sosem unatkoztam, szépen festettem, rajzoltam, sas szemem volt, a memóriám nagyon jó volt, a legjobb voltam minden féle játékban, akár kinti vagy társas játékban és később számitógépes játékokban is első voltam. Zenesuliba irattak 9 éves koromban, hegedültem, nagyon jo ritmus érzékem volt, otthon magamnak tanultam még furulyázni, zongorázni, csellózni, fuvolázni, citerázni, gitározni és dobolni. Pontosan megtudtam mondani milyen év van, melyik hónap, hanyadika és hány óra, másodperceket ugy mondtam h az órát nem néztem,
A szüleim viszont erre nem figyeltek, aztán mikor beirattak suliba jöttek a gondok (7 évesen) Rossz lett a családi háttér is, egyáltalán senki sem figyelt rám. A tanároknak nagy volt az elvárása.
Ma már nagyon hibásan irok és rondán, keverem a betűket, olvasás is nehezebben megy, számolni egyáltalán nem tudok, az alap műveletek is nehézséget okoznak, nyelvtanulás is nehezebben megy mint régen, nem tudom milyen nap van és hanyadika, az időérzékemet teljesen elvesztettem, nem tűnik fel ha elmegyek pl sétálni pár percre, órákig is elvagyok, azt is elfelejtem h mit beszéltem valakivel 2percre rá...ilyenek vannak
Nagyon fontosnak tartom h ne gátoljátok a lányotokat és ugyan olyan fontos, tán még fontosabb is h ne is legyenek elvárásaitok vele szemben!!!
Remélem nem irtam nagyon gázul:)
19L
Szia!
Nagyon ügyes a kislányod! Én csak a saját példámat tudom felhozni, hátha van benne tanulság. 5 évesen már én is tudtam írni, olvasni, ovis koromban már beiratkoztam (na jó, a papám iratkozott be helyettem) a könyvtárba, mert otthon elolvastam mindent, amit az anyacenzúra engedett :) Ennek az lett a következménye, hogy általános iskolában, amíg a többiek megtanultak írni-olvasni, én unatkoztam. Mivel ott nem csak írni-olvasni tanítanak meg, hanem tanulni is, nos ez is kimaradt. Ugyan az általánosban és később a gimiben (emelt szintű osztályba jártam) nem volt problémám, nem nagyon volt 5-ösnél rosszabb jegyem, az egyetemen már előjöttek a gondok, elég nehezen tanultam meg tanulni, hiszen azt 7 évesen kell, nem 18 évesen.
Most már 30-on felül vagyok, nem vagyok zseni, inkább átlagos. Olvasni viszont nagyon szeretek :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!