Ez már a dackorszak lenne?

Ez valami olyasmi. A dackorszak (ami 1-8 éves kroig tarthat) a nem, rájön, hogy neki is van gondolatai, és ezeke nem egyeznek az anyáéval. aztán próbálgatja a határokat.

nálatok a határ a könyörgés. ha szeretnéd, hogy menjen veled akkor nem kérdezed, hanem kijelented, és felöltöztök. ha kérdésnek indul, és nemet mond akkor te kimész és otthagyod akkor is ha ordít. legközelebb nem fogja ezt tenni. mivel nálatok nincs határ hanem könyörgés van így ezt akár órákig is eljátszhatjátok, neki ez jó móka. ekkor nem azért ordít mert baja van hanem mert feszegeti a határt. és a te határod bövül. hagyad ordítani és ennyi. ha azt akarod hogy menjen, akkor egyszerüen fogd meg öltöztesd fel és vidd.

labda bedobás. erre lehet büntetni. vagy elveszed a labdát és nem lesz labda míg kint vagytok. vagy legközelebb oda sem adod neki ha sáros az idö és megmondod miért. vagy egyszerüen haza mentek, mert le kell mosni a labdát, befejezödött a móka.

én nem adom a labdát módszert választanám ha rendszeres ez a csíntevés.

Szia!

Ez olyan, mintha az én 2 éves kisfiamról irtad volna, nálunk ugyanez a helyzet... Minden indulásnál orditás van. Elotte mondja is, hogy megyunk pápá, és általában, amikor a kabáthoz érunk vagy a kis pulóvert, amikor rá akarom adni, na akkor kezdodik az orditás, hogy neeeem...

Ma mennem kellett orvoshoz, apucink is itthon volt, és úgy volt, hogy ok is jonnek velem, addig ok kint sétálnak, mig én az orovosnál vagyok... de nem volt hajlandó felvenni a kabátot, csak sirt, hogy nem, és el futkosott, hogy o marad. Mondtam neki, hogy jól van, akkor itthon maradsz, anyuci meg elmegy, elkoszontem, és elmentem, akkor jott az orditás utánam, apuci várt egy kicsit, majd elmagyarázta, hogy ez van, ha nem fogad szót, és nem veszi fel a kabátját, hogy úgy nem lehet kimenni, erre szó nélkul odament egyedul belelépett a csizmájába, apuci ráadta a kabátját, és jottek utánam...

Nem tudom ez a mai eset mennyire lesz rá hatással, de amúgy ez van nálunk is minden induláskor...