A ti anyósotoknak is nyűg, ha vigyázni kell az unokára?

anyósom szívesen vigyáz rá, kb. 1,5 éves korától rendszeresen - hetente, kéthetente egy délutánra meg is kapja, anyám még soha...

ez van, mondjuk nem is szívesen adom, de nagyon jó ha valami van, anyósomat meg tudom kérni és örül is neki :)

A mi kisfiúnk most 31 hónapos.

26 hónapos koráig nem volt egy nagymamára se bízva.Más városba laknak.És anyósomnak még ott van a másik két unokája is.Akikre napi szinten órákat vigyáz.

Mi is úgy vagyunk vele,ahogy írtad,hogy vészhelyzetbe kérjük csak meg anyóst,hogy vigyázzon rá.

Anyukám még nem vigyázott rá egyedül soha.

Majd most fog szilveszterkor, mivel én is meg férjem is nagy valószínűséggel dolgozunk.

Anyósról sajnos nem tudok nyilatkozni, mert az ország másik végében lakik.

De a saját apám úgy van vele ha ő akarja el viszi a gyereket, de ha én kérem akkor nem.

Volt hogy nagy takarítottam és pont átjött hozzánk apám, és megkérdeztem hogy nem-e tudná elvinni az unokáját, mert hát tudjuk hogy egy 2 éves eleven gyerkőc mellett nem egy álom a szekrény kipakolós, elhúzós takarítás.

Erre ő teljesen fel volt háborodva hogy mi az hogy leakarom passzolni a gyereket, majd ha lesz kedve elviszi, de nehogy már én kérjem meg rá.

(mert ha azt mondja hogy dolga van ok. de így..)

Idén nyár elején (már 3 éves a fiam) megkérdeztem hogy lehetne-e róla szó hogy egy hétvégére elviszik a gyereket, mert szeretnénk kifesteni (volt már náluk egy teljes hétvégét).Erre szintén az volt a válasz hogy majd ha ő úgy gondolja, nehogy már lepasszoljam a gyereket.Na hát nem is lett festve azóta sem.A lamináltozást is úgy oldottuk meg hogy itthon volt a manó.

Mindkét nagyszülő messze lakik, és dolgoznak még, de mindig lehet rájuk számítani.Amikor tudnak jönnek, rendszeresen skypolunk, így is azt mondják, nagyon hiányzik nekik az unoka.

Anyósom "ugrik" az ilyen kérdésekre, szoktam vele sokkolni. Elég vehemens természet, és bizony elmondja a véleményét az olyan nőkről, akik nem tudják elfogadni a szerepüket, legyen az anyai vagy nagyanyai.

Anyukám meg azt mondja, hogy az unoka nélkül belehalt volna édesapám elvesztésébe.

Nálunk tavalyig nagyon sokat volt a pici anyóséknál. Akkor még élt anyósom. 9 hónapos volt (sajnos már nem szopizott), amikor először ott volt egy egész délutánt, mert szerettem volna elmenni a céges karácsonyi bulira egy kicsit kikapcsolódni.

Tavaly sajnos megbetegedett apósom, anyósom mindenn ap ingázott a kórház és a falu között, ahol lakott. Nem nagyon tudtak együtt lenni. Aztán amikor apósom meghalt, akkor a gyász miatt nem merte bevállalni, mert a pici nagyon papás volt és mindig emlegette.Aztán visszamentem dolgozni, a pici bölcsiben volt, sokat betegeskedett, akkor azt azért megcsinálta, hogy bejött egy-egy napra vigyázni rá, de félt. Most meg már nem meri egyedül bevállalni otthonra, legalábbis eddig, mert pénteken sógornőm leviszi magával anyóshoz és ott alszik a nagylány, mert azért most már nagyon szeretné.

Tehát nálunk nem a nemakarás miatt nem vigyázott rá, és már meg is bánta és imádja, meg mondta is, hogy ha akarok/akarunk menni valahová, csak szóljunk majd megoldja.

Anyósommal egy lakásban élünk, mégis van, hogy napokig át sem jön... Szerinted??? Egyszer átsétált hozzá a fiam, és megfogta az éjjeli lámpát úgy,hogy anyósom mellette volt és nem szólt neki, nem kapta el a kezét, hogy forró. Persze gyerek ordított én rohantam át a szobába, erre anyósom: szerintem megégette a kezét... Hólyagos volt...

Soha nem bíznám rá a gyerekemet.

Anyukámékkal semmi gond, hozzák-viszik, tökéletesen ismerik, imádnak vele játszani.

18 hós kisfiú anyuja

Nekem az anyósóm maga a nyűg. Tuti nem bíznám rá a gyerekem.

Átjön segíteni és több kért csinál mint használ. Multkor elmosógatott sima vízzel és a vízes, zsíros edényt berakta a tisztáim közé. Moshattam ki mindent mi a szekrényben volt. Van hogy hoz le enni, de nem merünk belőle, mert még a kutyánknak se kell. Általában romlott az étel, vagy valami lejárt anyagokból készítheti, nem tudom. Én rendes félek tőle. Jót akar, de többet árt minr használ. Nővérem kisfia mikor még pár hónapos volt meg akarta fogni. Mondtam nővéremnek, hogy nem jó ötlet, de ha úgy gondolja két lépés távolságban legyen. Még szerencséje volt, mert épphogy elkapta. Mert drága anyósom meg akarta mutatni, hogy keresztel a pap. Csak a problma, hogy nem a pap tartja a gyereket. Na mindegy. Édesanyámra rá merném bízni, sőt ő fog segíteni nekem, ha a kisbabám megmarad és megszületik.(nem merek reménykedni mert a másik 5 hónaposan szültem meg). Szóval tényleg anyósfüggő a dolog. Nekem pl. jobb ha le se jön, mert csak bekeményedik a hasam tőle és felhúzom magam, hogy már megint mit csinál, és ez nekem mennyi plusszal fog járn. Poén: bevásárolni is néha elvisszük. 500 ft-tal jön, de legalább 5000-ért vásárol, de nem a saját gyerekeinek vagy magának, hanem vadidegeneknek, vagy a testvére gyerekeinek. A kis kedvenceinek. Nem baj, ha nem kedvel, de legalább ne tegyen be.

Nincs barátnőd vagy ismerősöd a környéken, aki tudna segíteni vészhelyzetekben?