Van itt olyan anyuka akinek a költözés hozott megoldást?

Hát én inkább olyanokat ismerek, akik a fárasztó városi nyüzsgésből és bűzből végre egy jó kis városi vagy falusi házba költöztek kerttel, és végre lenyugodtak... :o)

De lehet, hogy visszafelé is működik, nem tudom. :o)

Nincsenek nálatok más gyerekesek?Baba-mama klub? Csak öregek? Merre laktok?

Ha nem a gyereknevelés, és a gyerekkel töltött idő okoz gondot az anyukának, hanem tényleg amiatt érzi rosszul magát, mert rossz helyen lakik, akkor igen, okozhat pozitív változást a költözés!

Én a környéket utáltam, ahol laktam, és sokszor éreztem magam emiatt feszélyezve, és gondolom ezt a gyerek is érezte, ezért elköltöztünk. Nekem nem a forgatag volt fontos, hanem a nyugalom, és itt sokkal jobban érzem magam, felszabadultabb vagyok és minden jó, és ez természetesen a gyereknek is jó.

De ettől függetlenül a lányommal bárhol jól eljátszottam, nem unatkoztunk. Csak a környék nyomasztott.

12:39-es én sem ülök pl. otthon, csak most sokkal normálisabb és nyugodtabb a lakókörnyezetem.

Pest mellett lakunk, itt is van forgalom és jövés menés. Csak az előző helyen iszonyatos volt a társaság...és a szomszédok. Nekem az rányomta a bélyeget a mindennapjaimra.

Úgyhogy lényegtelen, hogy nyüzsögni akarsz vagy nyugit akarsz, ha a lakóhelyed, környezeted nem jó neked, akkor egy költözés csodát tesz.

Én vagyok a másik véglet. Budapesten éltünk, és egyszerűen nem bírtam elviselni a nyüzsgést. Szinte mániásan elvágytam onnan, pedig a hétvégéket a szüleimnél töltöttük vidéken. Akkor jöttem rá, hogy muszáj lépnem, amikor kiszámoltam, hogy egy héten hány tömegközlekedési eszközre kell felszállnom a gyerekekkel, és mint a katonaságnál a centi, számoltam visszafelé péntek délutánig.

Fogtuk a 3 gyereket és kiköltöztünk tanyára. Falu 5 km-re, az erdő van körülöttünk. Azóta született még 2 gyerekünk, és boldogok vagyunk. Itt is megtalálja az ember a programokat, ha akarja. Eljárunk az állatkertbe, Planetáriumba, vagy csak bemegyünk a közeli városba korzózni egyet a Főtéren. Összejárunk egy másik sokgyerekes családdal is. De mielőtt a kicsik megszülettek, és a nagyok éppen a mamiéknál voltak egy hétig, akkor éreztem magam a legjobban, ha ki sem kellett dugnom az orromat a tanyáról.

Így azt gondolom a változás sok mindenre megoldás lehet.

Mi falun laktunk a nagymamámnál, aki eléggé beleszólt a dolgainkba, mert úgy gondolta, hogy ő mindent jobban tud, ha egy óránál többet voltunk a faluban akkor már telefonált, hogy menjünk haza stb.

Nem nagyon tudtunk összejárni másokkal, mert messze laktak a kisgyrekesek, nem volt semmi, egy játszótér tele üvegszilánkkal, meg köpködő, káromkodó és a játszótéren szexelő hát hogy is mondjam "gyerekekkel?".

Be kellett költöznün, amikor a pici két éves volt a bölcsi és a munkám miatt. Vidéki megyeszékhely. Márciusban költöztünk és augusztusban mentem vissza dolgozni. Az a tavasz-nyár fantasztikus volt. Mentünk játszóterekre, összebartákoztunka szomszédban lakó anyukákkal, sok gyerekkel, játszóház, kiállítás stb. Imádtam, aztán kezdődött a bölcsi, nekem a munka. Most már ovis és nagyon jó oviba jár, hallom, hogy ott ahol laktunk mi van az oviban és hálát adok az égnek és sogórnőmnek, hogy nem oda kell járni.

Nem a gyerekemmel való foglalkozást untam, én egyébként sem az az otthonülő típus vagyok.

Most is tegnap a baráti gyerkőcök jöttek át, ma játszóházba megyünk. Vasárnap a főtéren lesz ünnepi fénygyújtás stb.

Bocsi, hogy hosszú voltam, vagy inkább túl lelkes:)

En kulfoldon elek. Lanyom 1 eves volt, amikor elkoltoztunk, kozel a varoshoz (addig egy dogunalom kis faluban eltunk, ahol a lakossag 80%-a oreg)

Szuper!!!!

1 ev a negy fal kozott, de most kivirult minden:) Rengeteget setalunk a varosban, feloltozve csinosan. LAtunk mas embereket!!!:) mindig van mit csinalnunk, lehetosegek vannak pl jatszohazak, parkok stb