Szobatisztaság, de hogyan?

lehet, hogy nem érett még rá.

A fiam sem volt hajlandó peluson kívül mást használni, aztán egyszer csak gondolt egyet, és a kaki már csak a wc-be megy. Ő is másfél éves.

a fiam eleinte félt a vécétől, pedig kombinált ülőkénk van, úgyhogy kénytelen voltam bilit venni. Aztán arra sem akart ráülni, vettünk másikat. Na, arra ráült, olyan, mint egy kis szék, kivehető a közepe.

Szerintem ha nem szól akkor sem, ha tócsa van alatta és elvan a kakás bugyiban, akkor hagyd egy kicsit békén ezzel a témával.

Jöhet a lepontozás!

Nem értem, mi ez a sok nem érett meg rá? Hagyjuk már. Kisfiamról 14 hónaposan egyszerűen levettem a pelenkát. Párszor bepisilt, bekakilt, rövid időre (pár percre) úgy hagytam pisisen, kakisan, mindig elmondtam neki, hogy annak nem a nadrágban, hanem a biliben, wc - ben a helye. Nem telt el egy hét és kérni kezdte a bilit, sőt ő totyogott a bilihez, húzott engem is maga után. Nappali szobatisztaság után két hónapra már alváshoz sem kellett pelenka.

Kérdezem én, mi meddig voltunk pelenkások? A 70-es években ki a hóhér törődött azzal, hogy lelki sérülés? Anyáink azon voltak, hogy minél hamarabb szobatiszták legyünk, mert nem volt erejük, idejük az állandó vászonpelenka mosásra, főzésre, vasalásra (pláné ikreknél, mint az én esetemben, és mikor három hónapos gyermeknevelési után vissza kellett menni dolgozni). Attól még egészséges felnőttek lettünk, nem estünk depresszióba.