Anyukäk hogy van az a telapo vers?

Erre gondoltál?

Nuridsány László: Meseláda

Kipi – kopi, kipp – kopp, csitt, ki kopog?

Kipi – kopi, kipp – kopp, én vagyok!

Halkan, csendben nyílik már az ajtó:

Kipi – kopi, éljen a kedves Télapó.

Tudom márciusban, ha viszket az állad,

Megrázod még egyszer hófehér szakállad.

De kárt ne okozz, az nem hozzád való,

S visszavárunk újra, kedves öreg apó.

Az erdőben van egy ház, (mutatja a "háztetőt")

abban lakik a Mikulás. (mutatja a fején a csúcsos sapkát)

A bajusza hófehér, (mutatja a bajuszt)

szakálla térdig ér, (mutatja, milyen hosszú a szakálla)

a puttonya sokat ér, (mutat a vállára vagy a válla mögé)

sok ajándék belefér.

Kopogtatnak kop-kop-kop, (kopog)

nyissuk ki az ablakot. (ablakot nyit)

Ni,ni,ni,ni senki más, (előre mutogat)

csak a jó Mikulás. (a fején összeteszi a kezét, Mikulás- sapka alakban)

Alvós baba, (kezeit összeteszi, így emeli arcához)

kispuska, (kezeivek pukát mutat)

képes könyv és (maga elé tartja két tenyerét, mintha könyvből olvasna)

krampuszka. (szarvat mutat)

Nagy hegedű húj,húj,húj! (mutatja a hegedülést)

Hosszú virgács jujj, jujj,jujj! (kezeivel jó hosszú "virgácsot mutat)

Ennek egy másik változatát így olvastam a neten:

Cseng a csengő, csingiling,

Csizma koppan odakint.

kopogtatnak, kop-kop-kop,

Nyissuk ki az ablakot.

Ni-ni! A jó Mikulás!

Bizony ő az, senki más!

Ősz szalállaföldig ér,

tornyos süveg a fején,

vastag kesztyű a kezén,

havas bunda a vállán,

nehéz puttony a hátán.

Puttonyában sok-sok jó,

alma, dió, mogyoró,

hajas baba kispuska,

képeskönyv és krampuszka,

kis hegedű húj-húj-húj,

Hosszú virgács, júj-júj-júj!