Mi számít káromkodásnak egy kisgyerek előtt?

Köszi a válaszokat!

Én is káromkodásnak érzem, ezért keveredtem ma "vitába" egy idős hölggyel (nem beszélünk csúnyán, de nevezhetem vén banyának is...)

Szóval barátnőmmel, és a két éves gyerekeinkkel sétáltunk az utcánkban, mikor nem győztünk kikerülni egy rögtönzött nyugdíjas találkozót. 3 idős hölgy morgott a járda közepén, de nagyon. Folyamatosan azt hallottuk, hogy rohadjon meg, meg kinyírják az embert, stb...

Nem foglalkoztunk velük, elkerültek őket, de akkor a már emlegetett hölgy is indult tovább arra, amerre mi. Ahogy odaért mellénk, még akkor is mondta, hogy rohadjon meg az összes orvos, így meg úgy. Kiderült, hogy szegény Albert Flórián esete volt a téma. A nő ahogy jött mellettünk, nekünk is elkezdte ecsetelni, hogy rohadjanak meg. Mikor harmadjára mondta, megkértem, hogy jó, de ne a kicsi gyerekek előtt káromkodjon. Erre az volt a válasza, hogy ez nem káromkodás, elrohad a levél is, meg a gyümölcs is. Mondtam, hogy igen, de teljesen más, hogy elrohad a levél vagy az alma, mint hogy rohadjon meg egy orvos.

Hát ezt nem kellett volna mondanom, mert a banya nekem esett, hogy el tudja ő képzelni, hogy mi hogy beszélünk otthon, és hogy én milyen rosszindulatú vagyok. Egész pontosan "ez a rosszindulatú fiatalság". És úgy szikrázott a szeme, mintha én tehetnék Albert Flórián haláláról...

Barátnőmnek csak annyit mondtam, hogy remélem én nem leszek ilyen elviselhetetlen öregasszony. És még tényleg én éreztem magam szarul, hogy meg mertem kérni valakit, hogy ne beszéljen csúnyán a gyerekem előtt...