Hogy mondanátok el egy 2 évesnek hogy kistesója lesz?

2 év és 9 hónap van a nagyok között

nekem nem is kellet elmondani a lányom hamarabb tudta h terhes vagyok mint én :-)

de sokat meséltem neki róla beszélgetem vele milyen az ha van testvére

persze az ö szintjén

együtt vettük meg a babakocsit meg minden mást ö is kapott egyet:-)

hagytam h ö is válasszon a tesónak ezt azt

lett egy babája és neki is ágyikó ruha babakád stb...

mikor meglett a tesó együtt csináltuk amit kellet

ö is öltöztette pelusozta a babáját hozta sétálni stb....

bár igy is volt féltékenység azért kezelhető maradt

viszont egy gyerek függő is van olyan gyerek akivel bármit csinálsz meg bolondul

és ha előre pánikolsz azt is érzi és akkor úgy gondolja majd nem jó dolog a kistesó mert anya fél tőle

inkább egy nagyon jó dolognak állítsd be

Az én lányom 2 éves 3 hónapos volt, amikor megmondtuk, hogy lesz kistesója. (Alig pár nappal a pozitív teszt után) Egyszerűen úgy, hogy mostantól vigyázni kell anya pocijára, mert benne van a kistesó. Elsőre felfogta, megértette. A világ legtermészetesebb dolga volt neki, pedig nem készítettük fel őt előre. Az első pillanattól kezdve nagy szeretettel volt a pici iránt, már a pocakban is, alig várta, hogy megszülessen. 1 hónap híján 3 év a korkülönbség köztük, ahogy betöltötte a 3-at, ment oviba (amit szintén nagyon várt már), egy pillanatig nem volt féltékeny a húgára, és nem érezte kirekesztve magát.

Mi nem tettünk ezért semmi különöset, csak annyit, hogy a legelső perctől a picinek "kellett" alkalmazkodnia, tehát az ő napirendjét alakítottuk a nagyéhoz. És ez ment is tök simán, nem igazán volt semmi zökkenő az életünkben attól, hogy megszületett a második baba. (Sok tekintetben milliószor lazábbak voltunk már vele. Pl. alig 2 hetesen simán elmentünk vele 100 km-re esküvőre)

De tudom, hogy abban, hogy ilyen könnyen zajlottak a dolgok, nagyon számított az is, hogy a lányomnak nagyon szerencsés a természete, hatalmas szíve van, nyitott és mindenkit imád, a gyerekekért meg van veszve, tehát ő kifejezettten "igényelte" hogy legyen tesója.

Most már 2 és 5 évesek, tökéletes párost alkotnak a csajok, meg vannak veszve egymásért :) Érdekes, hogy viszont a nagyobb most már hallani sem akar még egy tesóról. Azt mondja, ők így vannak jól ketten :)

Kívánom, hogy nektek is ilyen simán menjen a dolog, és nagyon jó tesók legyenek!

Novemberben lesz 2,5 kisfiam, és 16 hetes kismama vagyok.

Eleinte kérdezgettem minden nap, hogy szeretnél kistestvért, tudod olyan kicsibabát, mint xy testvére (jóbárataink, tehát tudja kikről van szó).... Válasz igen.

Baráti társaságban a közelmúltban születtek gyerekek, amikor már mondtam neki,hogy ott van a hasába a kicsibaba, majd kibújik. És mikor kibújt is beszéltünk róla, hogy látod megszületett.

Most olyan 13 hetesen mondtuk neki (nem nagy feneket kerítve), hogy: Szeretnél kistestvért? Igen. Itt van bent anya hasában, ott növekszik nagyra és majd kibújik, mint xy-nak.

Első kérdése az volt, hogy: Melyik lyukon fog kibújni? :))) Azt gondolta, hogy a köldökömön :))) Még szerencse, hogy császáros leszek, így rögtön megmutattam.

Egyébként mondom neki gyakran, hogy hol a kistesó, és oda is szokott bújni hozzá, meg puszit ad.

Azt is mondtam, hogy ő is ott volt.

Ha kérdezik, mondja, hogy anya hasában van a kistestvére.

És még olyanokat szoktam neki mondani, hogy ő lesz majd a nagyon okos, és majd megtanítja mindenre a kicsibabát, és én nagyon büszke leszek rá.

Szóval szerintem egy 2-2,5 éves már elég értelmes ahhoz, hogy fogja az adást. Sosem szerettem, mikor valaki azt mondja akár egy pici gyerekre is, hogy úgyse érti. Nagyon is , hogy sokat megértenek.

Ráadásul szerintem nekik még valami 6. érzékük is van.