Mit tegyek ez ellen? A kisfiam nagyon mamás lett, szinte állandóan csak vele akar lenni!

Igaza van az elsőnek. Sokkal jobb,ha nem csak az anyukához kötődik egy kisgyerek. Kiegyensúlyozottabb lesz. Ettől még az anyukáját is szereti.

Az is valószínű,hogy a mamája még játszik vele. Te viszont,ha hazaérsz vele a munkából,csinálod az otthoni dolgodat és nincs annyi időd rá,mint a mamának.

Nálunk is hasonló helyzet van, még nem ovis, 2 múlt, de én 4 órában visszamentem dolgozni, és addig anyósommal van (alattunk lakik) és mikor hazaérek, nem hogy örülne nekem, hanem lent akar maradni anyóssal :(( nekem is nagyon rossz :(

Vagy az van, hogy most tetszik neki a változatosság, mert tudja hogy te mindig ott vagy, a mama meg most újdonság, meg lehet hogy a mama kiteszi a szívét lelkét és egyfolytában játszik vele meg szórakoztatja (az enyém ilyen) és a kicsinek ez tetszik

Vagy nemrég hallottam egy pszichológustól, hogy sokszor a kisgyerekek elutasítása mögött pont az ellenkezője áll, vagyis azért "utasít" el téged, mert rossz neki hogy nem vagy vele, és így büntet.

Az biztos hogy szeret!!! :)

Van itt valaki?

Mi nem lakunk együtt anyukàmmal és még nem is dolgozok. Fiam januárban lesz két éves. De nála s mama az első. Ha pár napig nem megyünk oda folyton emlegeti. Ha itt vagyunk én megszűnök számára. Hozzá de érjek .

Persze nekem is itt a hàztartàs, de mellette igyekszem a többi időmet a fiammal tölteni és neki még is s mama kell.

Borzasztóan fáj. Dühös vagyok magamra hogy mit rontottam, rontok el. Remképek lebegnek előttem, hogy mi lesz ha majd dolgozók. Talán haza se jön onnan, ha mondjuk majd a mama hozzá el az oviból...? Ti nálatok ez hogy alakult? Hogy tudtatok megbírkózni ezzel?