Miért él vissza a kisfiam a szeretetünkkel? Miért csak akkor "jófiú", ha szigorúak és távolságtartóak vagyunk vele?
Szívem szerint mindig ölelném és babusgatnám. De amikor ezt teszem, akkor azonnal követelőzővé válik és nem fogad szót. Ha szigorú vagyok és határozottan, keményen beszélek vele, akkor szuperjólnevelt, okos nagyfiú. Ha kedvesen szólók hozzá, átölelem, akkor pedig hirtelen a cipőjét sem tudja egyedül felhúzni...
Egész baba és kisgyerekkorában babusgatva volt és olyan szép volt minden. Most meg ahhoz, hogy reggel felöltözzünk és el tudjunk indulni, úgy kell viselkednem, mintha egy SS tiszt lennék...
Épp ezért ilyen!
Nem lehet, hogy nem vagytok következetesek? Hol így,hol úgy reagáltok egy-egy helyzetre?
Ha kiszámítható a te viselkedésed,a gyerek tudja,mire mi lesz a reakciód,akkor tudja mihez kell tartania magát.
Tudom, hogy iszonyú nehéz, 2,5 éves fiammal nyakig vagyunk a dackorszakban.
De meg kell találni a középutat: szeretetteli, elfogadó, de következetes nevelést.
Nem akartam osztani az észt, csak azért írtam le,mert ezen én is sokat agyalok mostanában.
Sok sikert!
nem írtad hány éves. ha épp dackorszakban van, akkor ez teljesen normális. próbálgatja a határait. nálunk is ez van, fürdésnél, az istennek nem jön vetkőzni, fürdeni...rohangál, fel le az ágyról, mintha a falnak beszélnáék. olyankor mindig mondom neki, hogy jó mo st 3-ig számolok, ha nem jössz akkor te ma a földön alszol! 1-2-3! mire a 3-hoz érek, ált. odajön..
dec. végén lesz 3 éves.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!