Miért védik a szülők a hiperaktív gyereküket másokkal szemben, mikor nyílvánvaló, hogy elviselhetetlenül viselkednek?

19:35, Kérdező:

Ott, ahol valóban nevelési hibáról van szó, ott nem beszélhetünk hiperaktivitásról. Nem minden szófogadatlan gyerek hiperaktív ugyanis. Sőt. A legtöbb szófogadatlan gyerek egyáltalán nem hiperaktív. Valószínűleg a tanító rokonod sincsen tisztában azzal, hogy mit jelent a hiperaktivitás, mint BETEGSÉG, és az összes nehezen kezelhető gyereket automatikusan ebbe a skatulyába teszi.

Az a gyerek, aki csak neveletlen, az némi odafigyeléssel kezelhető. A hiperaktív gyerek azonban nem azért szófogadatlan, mert az akar lenni, hanem azért, mert KÉPTELEN arra, hogy szót fogadjon (koncentráljon, nyugton üljön, stb.) idegrendszeri okok miatt. Abban igazad van, hogy azért, hogyha dohányfüstöt nyel a magzat az anyja hasában, a szülő a felelős, na de mi a helyzet pl. a szüléskor fellépő oxigénhiánnyal? Arról is a szülő tehet szerinted?

Nem hiszem, hogy ha valamihez ennyire nem értesz, arról jogod lenne ítéletet mondani. Remélem, a te családodban sosem lesz beteg gyerek.

Kedves Leiah: A gond ott van, hogy a "kedves" kérdező élből elutasítja, hogy létezik olyan BETEGSÉG, hogy hiperaktivitás. Nagyon jól fogalmaztál: ez idegrendszeri probléma és nem nevelési. Koraszülötteknél is előfordulhat. Nekem is koraszülöttek a fiaim és felkészítettek rá, hogy bizony sajnos előfordulhat, hogy idegrendszeri károsodás érte őket, aminek akár hiperaktivitás is lehet a következménye. (Szerencsére ennek nincsenek jelei, remélem nem is lesznek!!!) Mivel ikerterhesség miatt lettek koraszülöttek (nem dohányoztam, nem ittam, nem kábítóztam) akkor a "kedves" kérdező szerint én is biztosan rossz anya leszek, ha ne adja Isten hiperaktívak lesznek a fiúk.

Ezek után őszintén remélem nem a környékünkön tanít a nővére!!!