Miért csinálja ezt? Ugye nem utal semmiféle betegségre?

08-12 21:14 vagyok.

Írod, hogy "Hisztis, akaratos, önfejű" - ez sem extra, 2.5 évesen, mivel dackorszakban van, ezt meg kell élnie, mert én-tudata ekkor alakul ki és alapjában EZÁLTAL.

"Milyen infók alapján lehetne megállapítani, van-e valami gond?"

Látatlanban nehéz erre válaszolni, látatlanban nem is lehet felelősségteljesen válaszolni jelen kérdés esetén arra, hogy mely szempontok, mert kategóriák nem húzhatók rá senkire, ezek csak támpontok, tehát egy pszichológus se csupán szempontok alapján, se receptek alapján állapít meg problémát, bár kiindulási pontnak nagyszerű lehet, de önmagában véve még élőben se lehet messzemenő következtetéseket levonni átlagirányvonalak alapján. Ráadásul én magam nem vagyok pszichológus, hanem pedagógus.

Egyébként "ezer" oka lehet, miért van ez a "hepp"-je a színekkel. Ha egy szakember -pl. én- élőben foglalkozom legalább fél órácskát (de inkább ha többet) a gyermekkel, akkor már lehet megalapozott gyanum, van-e probléma és hogy mi lehet az, de mivel nem vagyok pszichológus, ennél többre élőben sem juthatnék, egy gyermekpszichológus azonban igen, pl. játékterápiával.

De a lényeg, hogy sztem túlaggódod a felvetésedet. Amiket leírtál, azok alapján 90%-ban átlagos pszichéjű és jellemű 2.5 éves gyermekről van szó, más eg.ügyi (fizikális) szempontból meg semmi probléma nem valószínű a tömör leírásod alapján, de mondom, élőben részletesebben vizsgálható az eset, bár nem látom szükségét pszichológushoz fordulni.

--------------

A legutóbbi kedves beírónak üzenem: a kedves kérdezőt is meg kell érteni, mert saját gyermekéért a szülő mindent meg akar tenni, és ez aggódást válthat ki a szülőből, bár épp ez okozHAT problémát a gyermeknek, amiről sajnos a legtöbb szülő nem tud, vagy hall ilyen véleményt, de fel van háborodva az ilyen véleményen és végig se gondolja (nem a kedves kérdezőről mondom, hanem sok más szülőről).

A legtöbb szülő tehát sajnos túlságosan aggódik gyermekéért és ezért esetleg több kárt okoz, mint hasznot a gyermekének: a kisgyermek érzi az aggódást anyjában/apjában, ez bizonytalanságot okozhat a gyermekben; és/vagy a szülő az aggódása miatt fejleszteni akarja gyermekét, ezzel inkább árt neki, ha még nincs 6 éves a gyermek, és ha nincs súlyos fogyatéka, és/vagy pszichológushoz vinné az amúgy nagyjából átlagos csemetéjét, mert vmi apróságot furcsáll a gyermekében, stb. stb.

Mindezektől függetlenül ha valóban egyértelmű gond felvetődik, akkor már nem szabad elbagatellizálni a megfigyelést. De a jelen leírásból -mármint a kedves kérdezőéből- kiindulva nem látszik különösebb probléma.