Mit csináljak, hogy rendesen egyen?

Kétéveseknél ez elég gyakori, ne idegeskedj. Első szerintem nagyon jól gondolja amúgy. A dolognak talán az lehet az oka, hogy nincs türelme enni, annyira jár az agya a játékon, hogy épp csak elcsapja az éhségét de már megy is játszani. Ha nem szokik emiatt a rendes étel helyett rágcsákra, akkor nincsen különösebb teendő.

Ha igényli az édességet, olyat tarts otthon, ami kevésbé gáz, pl csoki helyett teljes kiőrlésű kekszet, kevés babapiskótát, gabonapelyhet, vagy süss egy kis sütit. Én sose veszek csokit pont emiatt, nincs és kész. Ha vendégek jönnek, úgyis mindig hoznak csokit, az pont több, mint elég belőle.

Az én lányom az általad leírtak alapján sokkal válogatósabb volt, mint a te kisfiad, ráadásul egyéves kora óta egyre inkább. Ugyanakkor a súlya rendben volt, ezért nem is kezdtem el nasival pótolni a kaját. Most 2,5 éves, most kezd helyreállni a kajálása. Most meg azt találta ki, hogy mindent le kell turmixolnom, de szerintem csak azért, mert most törnek át a hátsó fogai, biztos feszít az egész állkapcsa.

Egy 2évesnek már megkéne értenie, h ha elmagyarázod neki,h szeretnéd ha akkor enné meg mindet, mikor elé teszed. Az lehet, h nem foglalkozik vele, de elvileg megérti, ha alaposan elmondod, h mit miért. Szerintem muszáj lenne kibírnod a hisztiket, nyafogást, mert simán rászokik, h arra úgyis ad anya egy kis ezt meg azt. És én is azt adnám neki újra, amit előtte nem evett meg. A nasit meg mindenképpen feltételhez kötném. "Ha megeszed az ételt, akkor kaphatsz csokit!" Ha nem eszik, ne adj mást, mondd h majd ha elfogyott a tányérból.

Tudom, h ezt leírni sokkal könnyebb, mint véghezvinni, de ha eredményt akarsz, akkor ez a rövidtávú nyűglődés szerintem jobban megéri, mint a hosszútávú nem evés. Csak tényleg figyelj rá, h ne engedj a hisztinek egyszer sem! A kicsik nagyon tudják, h ha egyszer sikerül valamivel elérniük valamit, akkor előbb utóbb legközelebb is.

A válogatáson meg nem tudom, h lehet-e segíteni. Ez minden gyerek életében eljön szerintem (kivéve, ha bélpoklos).

Napi 5x-i étkezés legyen. A köztes időben ne adj neki enni. Rajtad múlik. Ha következetes vagy, két nap alatt megtanulja.

Annyit persze lehet "trükközni", hogy a szoktatás kezdetén pl. előrébb hozol egy étkezést fél órával, ha már látod, hogy tényleg nagyon éhes, mert előző étkezésnél két falatot evett. Így nem fog "éhezni", de megtanulja, hogy reggeli és tízórai között nincs semmi.

Nálunk azok a kivételes alkalmak, amikor vendégség van, vagy mi megyünk másokhoz, olyankor szabadabb ez a dolog, attól is függ, mivel kínálgatnak...

Itt a kulcs-mondat

"de akkor meg végignyafogja a délelőttöt, hogy éhes, ezt meg nem bírom sokáig hallgatni és inkább adok neki valamit"

Ezen kellene változtatnod.

A válogatósság pedig: persze, hogy válogat, ha 10-féle étellel kínálod. 2-3-nál ne legyen több választási lehetősége!

Elrontod teljesen, és később csak még rosszabb lesz a helyzet. NEKED kell kicsit bekeményítened, ha nehéz is.

Én is szívesen reggeliznék/tízóraiznék kekszet, édességet, ha adnának!

De az nem tápláló...

Azt amúgy nem javasolják, hogy akkor kapjon édességet, ha megette a főtt ételt. Ettől jelen pszichológiai ismereteink szerint az rögzül be, hogy a zöldséget stb. rossz megenni, és csak azért tesszük, hogy utána jutalmat - édességet ehessünk.

Én akkor is adok az étkezés végén, ha mást nemigen evett, de nem többet, mint amit akkor kapna, ha eszik normálisan. Arra biológiailag kódolva vagyunk, hogy a cukroszsírt szeretjük. Ezért én mindig elmondom, ha kérne még, hogy holnap kaphat, mert a túl sok édesség ártalmas. A főtt ételből kaphat még (és simán van, hogy a süti után tolja be a főtt répát).

Az étkezések közötti evésre nem tudok reagálni, az én fiam néha egy jó fél napig nem eszik de se nem éhes, se nem nyűgös. Igaz, szoptatom is, sokszor bekajál anyatejből hajnalban aztán a reggelije azért marad meg.