Kisfiúnk 8 éves.26 hónapos koráig szopizott (erős anyai kötelék), ez idő alatt az ágyunkba szokott. Szorong, ha a helyén kell aludnia, próbáltunk már sok mindent. Mi tévők legyünk?

Sajnos nagyon elrontottátok, ezt az együtt alvást, nem is tudom, mivel 8 éves már nem köztetek a helye, viszont a lelki sérülést kerülni kell.

Ha bemenne az ágyába és ott lennél egy kicsit beszélgetnél vele, majd napról-napra egyre kevesebbet, és magyarázd el neki, hogy már elég nagy ahhoz, hogy egyedül aludjon, vagy mesélj, de mi is az igénye?

Ezt neked kell tudni, mert külföldön ez drasztikusan zajlik: a szülő hirtelen beteszi a gyereket a szobába, miután elmondta, hogy ott kell aludni és ha üvölt, ha toporzékol, akkor is ott hagyják egyébként hamar beválik, de ki bírja ezt egy szülő??

Ki kellene, mert egy 8 éve már nem kicsi ehhez, de az én vélemáényem, hogy mivel az a szegény gyermek azt tanulta meg, hogy ez a helyes, ne romboljátok le a kis lelkét , inkább szépen fokozatosan, és sajnos neked lesz nehéz amikor éjjel majd kiabál, hogy menj oda, de te csak tedd le az ágyába, köszönj el tőle, mond, hogy nem szabad átmennie hozzátok, ha pedig szól menj át vigasztald meg, magyarázd el még egyszer, majd reggel találkoztok stb..és szépen menj vissza a helyedre.

Ez lehet hosszú folyamat, de igen most azt kell csinálnod, amit egy újszülöttel, mert azt kell pótolnod, ami akkor kimaradt!