Első vagy másodszülött gyermeked az "okosabb"?

Pszichomókusok szerint az elsők olyan megfelelni vágyók, jól neveltek szoktak lenni, mivel az első években minidg szemmel voltak tartva, minden lépésükről, mozdulatukról tudtunk, "meg voltak regulázva". A másodikak meg talpraesettebbek, törtetőbbek, ahogy többen is írták, mert beleszülettek abba a helyzetbe, hogy meg kell küzdeniük vkivel a szülők figyelméért, plusz megtanulják ügyesen a javukra fordítani azt, hogy ők a kisebbek. További gyerekek még autonómabbak. A sor végén a legkisebbek a "Benjáminok", akiket mindig a legjobban féltenek, hajlamosak vagyunk egy kissé mimózát nevelni belőlük. Ezt egy Ranschburg-riportban hallottam nemrég. De persze ezek a dolgok mindig megkeverednek azáltal, hogy a további gyerekek születésével újra meg újra változik a felállás, az eddigi legkisebbnek hirtelen nagyobb lesz az önállóságra való lehetősége, stb.

Utolsó vagyok még mielőtt valaki azzal jönne, hogy "de én meg a tesóm" meg "a szomszéd gyerekek" stb., szóval azért az kétségtelen, hogy a gyereknek van egy veleszületett temperamentuma is, ami ismét felülírhatja a fenti okosságokat. De a gyerek helyzetéből adódóan ezek a hajlamosító körülmények azért mégis hatással vannak a személyiségre.

Mi ketten vagyunk testvérek, és a szüleink sokszor mondták, hogy én okos vagyok, a tesóm pedig szorgalmas. Én vagyok az idősebb, de csupán csak két évvel. A szüleim próbáltak egyenlően bánni velünk, de nem mindig sikerült.Engem nagyon keményen fogtak, és nem is bánom, mert elég szilárdan állok, de a tesómnak nagyon sok dolgot megengedtek, így nem mindig tudja, mi a helyes. Emiatt bizonytalan. Igazából nálunk a temperamentum az genetikai dolog, ő csendesebb, én meg hevesebb vagyok. De én (vagyis inkább MI) mindig utáltam ezeket az összehasonlítgatásokat. Olyan felesleges, és nem mellesleg árt is. A hugom nagyon önbizalomhiányos, mert én magabiztosabbnak mutatom magam, és ő azt hiszi, hogy nem olyan "jó" mint én. Mert mindenki ezt nyomta. És ez olyan butaság, hiába mondom neki, hogy ő másban jó, és én is becsülöm őt, és szeretnék rá hasonlítani. Sajnálom, hogy emiatt mindig versenyzett, és rengeteg konfliktus volt közöttünk már gyerekkorunk óta, így kb 20 év kellett hozzá, hogy kijavítsuk. Kérlek, ne hasonlítsd össze a gyermekeidet! Nagyon rossz dolgok sülhetnek ki belőle. Mindegyik okos, szép, tehetséges, csak másban. :)