fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Kisgyerekek » Beszoktatós Anyukák! Ti is...

Beszoktatós Anyukák! Ti is küzdötök lelkiismeret-furdalással? Ti is hallgatóztok, netán leselkedtek a gyerek után?

Figyelt kérdés
Szeretnék megismerkedni olyan anyukákkal, akik épp a beszoktatás és elválás nehézségeivel küszködnek.
2011. máj. 11. 14:41
 1/9 anonim ***** válasza:
Szia! Mi ugyan januárban kezdtük az ovit, de még ma is vannak pityergős reggelek. Pedig imád oviba járni és haza jönni is. Sok nehézségen mentünk át, szívesen válaszolok a kérdéseidre. Engem leginkább az zavart, hogy nem tudok az életéből egy részletet. Tudom mit csinál meg minden, de hogy pontosan hogy viselkedik, miket mond, játszik, azt nem és megszoktam hogy születése óta minden pillanatot vele töltöttem, ez most nekem is nehéz. Alig várom a három órát amikor szaladhatok érte.
2011. máj. 11. 14:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 anonim ***** válasza:
Jaj, ne is mond. 3 hónapja jár a kisfiam. Az első hónap nagyon nehéz volt. Reggel úgy szedték le rólam, nem akart aludni, szinte egész nap sírdogált, le sem akart feküdni. 2. hónap már könnyebb volt, nappal már csak kicsit sírdogált, és már aludt is. 3. hónap után már csak nekem szól a sírás reggel. Max. 5 percet sírdogál. Hányszor-de hányszor éreztem azt, hogy rögtön visszamegyek érte, én ezt nem csinálom vele. Majd lesz valahogy. De aztán erőt vettem magamon. De még mindég hallgatózni szoktam a bölcsi sarkánál, hogy meddig sír.
2011. máj. 11. 14:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 A kérdező kommentje:

Akkor én még friss hús vagyok. Múlt héten kezdtük a beszoktatást egy családi napközibe. Ma volt az első ottalvós napja. Fél óra múlva megyek érte.

Engem is zavar nagyon, hogy nem tudom, hogy mi van Vele, hogy sír-e, játszik-e, mit és hogyan csinál.

Örülök, hogy nemcsak én vagyok elvetemült anyuka, aki hallgatózik. :)))

2011. máj. 11. 15:29
 4/9 anonim ***** válasza:
5hete jár a kislányom és néha majd megőrülök.Állandóan az órát nézem,mikor mehetek már érte.A szabadságomat töltöm,és tudatosan akartam ekkor beszoktatni.Mindketten megszokjuk.Nem akartam a munkahelyemen görcsölni,nem ott akartam megélni a kezdeti nehézségeket.És szokott furdalásom lenni,hogy itthon vagyok,ő meg bölcsibe.Bár könnyen beszokott,2szer sírdogált.1szer hallgatóztam,de mondtam magamnak ilyen hülye már nem lehetek.Ott ülhetnék egész nap.Azzal szoktam nyugtatni magam,nem az én gyerekem az első bölcsis,és annyi gyerek meg játék között csak nem lehet olyan rossz.
2011. máj. 11. 17:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/9 A kérdező kommentje:

Kedves Utolsó! Tetszett a "nem lehetek ilyen hülye". :))) Én még ennél is hülyébb vagyok. Gondolhatod, amikor a Férjem rábeszéltem, hogy lessük meg séta közben a Fiúnkat. :)))

Egyébként nekem is ez az egyik legnagyobb bajom: hogy én itthon vagyok (szintén szabadságon) és Ő meg miattam van idegen helyen, idegen emberekkel.

Nektek ki nyújt lelki támaszt? Én sajnos nem igazán számíthatok ebben a Férjemre. Ezért gondoltam, hogy derüljünk / sírjunk együtt, egymásnak.

2011. máj. 11. 19:03
 6/9 anonim ***** válasza:

Az én kisfiam egy hónapja jár. Minden második héten itthon van betegen, így nagyon nehéz beszoknia. A bölcsis nénik azt mondják nagyon jól érzi magát, szépen eszik, alszik, játszik, de sajnos én ebből semmit nem látok. Minden reggel torkaszakadtáből sír az elválásnál, és akkor is sír, amikor du. megyek érte, és meglát.

Egyébként én is meglehetősen elvetemült vagyok, az egyik reggel rávettem az egyik anyukát, hogy jöjjön velem hátra az udvarra leskelődni a kisfiamék csoportszobája ablakában. Mint két hülye óvatosan kukucskáltunk az ablakon, nehogy észrevegyenek a gondozók és a gyerekek. Persze semmit nem láttunk a függönyöktől.

Szerintem az elválást az anyukákat jobban megviselik, mint a gyereket. A kicsik nagyon jól alkalmazkodnak az új helyzetekhez, csak előttünk játszák el a hattyúk halálát, legalábbis az enyém.

2011. máj. 11. 20:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 anonim ***** válasza:

Szia!

Nekem a két gyermekem egyszerre szokott be a bölcsibe,én is a szabadságomat töltöttem akkor.Tudatosan volt igy,mert nem akartam,hogy már munkából kelljen állandóan táppénzre mennem a betegségek miatt. Az első 4 hónap ugy is telt 1 hét bölcsi-1 hét itthon stb.

Beszoktatásnál én a kulcslyukon leskelődtem befele,rátapadtam az ajtóra ugy hallgatoztam,mikor hazamenetem akkor meg bőgtem:-))))

2011. máj. 12. 06:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 anonim ***** válasza:

Lányom szeptemberben kezsi majd a bölcsit, de biztos én is ilyen "hülye-leselkedős-hallgatózós" anyuka leszek! És már azon is pityergek, hogy olvaslak titeket, az élményeiteket! :-(

Talán az a legnagyobb bajom, hogy fel sem foghatom, hogy jól érzi majd magát nélkülem. Pedig imád gyerekek között lenni, ismerkedős fajta. Gyanítom nem vele lesz gond, hanem velem.

Olvastam itt, hogy igazából nem is a gyerek, hanem a szülő szokik be a bölcsibe/oviba - nagy igazság!

Amúgy hogy maradtok erősek a gyerkőcök előtt???

2011. máj. 12. 08:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 A kérdező kommentje:

Amikor először sírt értem a napköziben, én is sírva fakadtam. Mondtam, hogy nagyon szeretem, jövök érte nemsokára és kijöttem az ajtón. Igyekeztem, hogy ne lássa rajtam, hogy én is kétségek között vagyok.

Képzeljétek, itthon van, mert beteg lett. :( (Titkon örülök is neki, hogy megint együtt vagyunk a nap 24 órájában. De pszt!:) )

2011. máj. 13. 05:07

Kapcsolódó kérdések:

Gyerekvállalás, nevelés főkategória kérdései »
Gyerekvállalás, nevelés - Kisgyerekek kategória kérdései »



Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!