Mit mondtok 3 éves gyereketeknek ha megkérdezi, hogy Ő hol volt mikor én pici voltam?

Jajj, ez nálunk mostanában állandó kérdés :) A három éves fiam szinte naponta megkérdezi, hogy ő hol volt, amikor én voltam gyerek. Mindig megmondom neki, hogy akkor ő még nem volt, próbálom elmagyarázni neki, hogy akkor is éltek már emberek, amikor ő még nem volt a világon. De sehogy sem érti :) Tegnap előtt is (már vagy századszor) feltette a kérdést, hogy ő hol volt akkor, amikor én gyerek voltam. Elmondtam századszor is, hogy ő akkor még nem volt sehol, szépen elmagyaráztam, de nem értette, állandóan visszakérdezett: akkor én a maminál voltam? A bölcsiben voltam akkor? A dédinél voltam akkor? Itthon voltam akkor a szobámban?

Szerintem ilyen pici korban még nem igazán tudják elképzelni, hogy történtek dolgok az ő születésük előtt is.

Amellett hogy nyilván az ember törekszik mindig a gyermek szintjéhez mérve fogalmazni, szerintem nem baj, ha kap egy-egy olyan választ is, amit még nem ért. Megjegyzi, elraktározza magában, és később, ha eljut arra a szintre, majd megérti.

Mi is megértettük valahogy. :o)

Én fontosnak tartom, hogy mindig igazat mondjak, és ne kitalációkat, csak azért, hogy egyszerűbb legyen.

Lányom is 3-4 évesen kérdezte, hogy hol volt, mielőtt a pocimba került. Azt mondtam neki hogy az apa pocijában volt, mert mást nem akart elhinni (gólya meg ilyenek)

apjának nagy hasa van, ezt simán elhite, hogy ő ott volt. Majd nagyobb korában felvilágosítom :)