Ez mennyire természetes 2,5 évesen?

A szomszéd kislány egyidős a fiammal.2 hónap van köztük, a kislány javára.

Jóban vannak nagyon, szeretik egymás.Ezzel nincs is baj, nagyon örülök neki, de most nagyon meglepődtem.

Jó múltkor átjött hozzánk a kislány, az anyukája nem volt itt.

Bent játszottak a szobában, én nem voltam bent.

Amikor benéztem hozzájuk, az a látvány fogadott, hogy a fiam fekszik az ágyon, a kislány rajta ül és lovagol (sexuális értelemben).

Amikor bementem leugrott a fiamról a kislány, de utána is ölelgette, puszilgatta a fiamat.A kis manóm már menekült tőle.

A hétvégén megint átjött a kislány.Tettem tisztába a fiamat, ő meg megfogta a kukát.Persze rászóltam hogy nem szabad.Azt is furcsálltam ebben, hogy a fiam nem engedi soha hogy hozzá érjek, kész tortúra neki megtörölni, de az nem zavarta hogy a kislány fogja.

A dologhoz hozzá tartozik az is, hogy az anyuka a testével kereste (talán még mindig) a pénzt, és nem kényszerből, hanem örömmel.

És nem egyszer volt hogy röhögve mesélte hogy rájuk nyitott a kislány.

Persze ránk is ránk nyitott már egyszer a fiam, de én elsüllyedtem emiatt szégyenemben és semmi vicceset nem találok benne.

Kérdésem az lenne hogy normális a kislány viselkedése, vagy lehet hogy gyakran látja ahogy a szülei nemi életet élnek, és ezért van?