Mit tegyek? Már teljesen ki vagyok készülve, és tehetetlennek érzem magam!
Kislányom 7 éves, viszont Kínából fogadtuk örökbe. És hát most másodikos, és van pár osztálytársa, akik folyton csúfolják, mert kínai, meg a neve miatt is, mert az is kínai.
Tudom, hogy a gyerekek ilyenkor még kis buták, és egy idővel ki fogják, de a kislányom nagyon érzékeny, és sokszor sírva jön haza az iskolából, mert olyat mondtak neki, hogy nagyon-nagyon elszomorítja. Már ott tartunk, hogy reggel kész tortúra, hogy sikerüljön elvinni az iskolába.
És ez nekem is fáj nagyon, mivel mindig, amikor mondja, hogy miket mondtak rá, meg mivel csúfolják, néha alig tudom visszatartani a sírást, mert tényleg csakis azért csinálják ezt a többiek, mert a kislányom máshogy néz ki, mint ők. Persze, minden nap elmondom neki, hogy ne törődjön vele, de úgyis süket beszéd, hiszen egy 7 éves kislány még nem tud nem odafigyelni az ilyesmire. Annyira akarok tenni valamit, hogy jobb legyen neki. Persze vannak barátnői, ezek inkább kisfiúk, akik csúfolják, mert igazából nagyon aranyos lányka, mindig mosolyog, meg tényleg... csak a neve a baj, meg a származása.
Kérlek komolyan válaszoljatok, mert tényleg nagyon kezdek már kiborulni!
Előre is köszönöm!
válasza: válasza: válasza:Adjátok másik iskolába, ahol értelmesebb szülők értelmesebb gyerekei járnak. Sajnos már az iskoláknál is kasztok alakulnak ki, van ahová nem érdemes a gyereket iratni.
Az enyémekkel jártak magyarulnem is tudó, sokféle nemzetiségűek, de soha semmi probléma nem volt. Igaz ez egyházi általánosiskola, tandíjjal.
válasza:a tanítónénivel próbáltál beszélni erről? Hátha tud segíteni hogy megértesse a többi gyerekkel hogy csúfolódni nem szép dolog. Próbáld az előnyére fordítani hogy ő milyen különleges, ilyen szép kislány bizony nincs még egy és hogy milyen büszke vagy rá hogy Ő lehet a Te kislányod Ha látja hogy szomorkodsz és tehetetlen vagy ő is kétségbe fog esni. Előtte meg főleg ne sírj!
Remélem hamar helyrejön minden! Végső esetben másik iskolába is írathatod ahol előre szólsz hogy ez volt a probléma a tanítónéni segítsen elfogadtatni a többi gyerekkel a másságot.
válasza:Tanítónéninek jelezni kell,és kérni,hogy tartson olyan órát ahol a "másságról" beszélnek.Nálunk így szokott működni,ha felmerül ilyen probléma.Csúfolódnak,mert kövér,vörös,beszédhibás...
Istenem,de nem szeretem az ilyen viselkedést gyerekektől.Azt sem tudják,hogy mit beszélnek...:(
válasza:Biztosan gyönyörű lehet a lánykád,megértelek,hogy a szíved szakad meg az ő bánatát látva.Elmenekülni nem tudtok a helyzteből,a többi gyerekkel nem tudom érdemes e kezdeni,szólni a tanítónéninek,mert talán még fel is erősítheti a problémát,ebben a korban vannak és fogalmuk sincs milyen lelki sebeket okoznak kis osztálytársuknak.
Kínai családokkal esetleg találkozni nagyon jó lenne neki,ha van rá módotok,sok kínai él hazánkban.
A sorstársak tudnak mindig a legjobb tanácsokkal szolgálni.
A kislánynak én erősíteni próbálnám az önbizalmát,kihangsúlyozni,hogy milyen szép,milyen aranyos,mennyire szeretitek.
Nem igazán értem,hogy mit lehet gúnyolni egy gyönyörű 7 éves kínai kislányban,biztos vagyok benne,hogy későb teljességgel elmaradnak ezek a butaságok és talán pont az lesz a legjobb barátja aki most piszkálja.
válasza:sajnálom,h így bánnak a kislányoddal!nekem hasonló volt a problémám,bár én magyarnak születtem,a nevem is teljesen átlagos,viszont az átlagosnál vékonyabb voltam(és vagyok is a mai napig),és ezért bántottak másodikos korom óta:(
ezek a kisfiúk nagyon mély sebeket okoztak az önbecsülésemnek,az önbizalmamnak,amiket a mai napig nem hevertem ki teljesen,pedig már elmúltam 20...
én is mindig mosolygós kislány voltam,szerettem a barátnőimmel játszani,de mindig megtaláltak,és elrontották a napom...akkor a szüleim nem csináltak semmit,mert úgy szégyelltem magam,h igazából nem is nagyon panaszkodtam otthon,de neked azt tanácsolom,h beszélj a csúfolódó kisfiúk anyukájával(esetleg az osztályfőnökkel is,mert ő van velük napközben,ő tud rájuk szólni,h ne bántsák),h beszélgessenek el a csemetéikkel!ne engedd,h pokollá tegyék a kislányod gyermekéveit,mert tapasztalatból mondom,h kihat a későbbi életére is!
sok sikert a változtatáshoz!:)
(még egy ötlet:biztos szép neve van a lánykádnak,de még elég kicsi,vmi "magyarosabban" hangzó becenévvel lehet,h könnyebben el tudna vegyülni az osztálytársai között)
Első válaszoló, nem, nem tud kínaiul, mert kisbaba korában fogadtuk örökbe, és teljes mértékig a magyar az anyanyelve.
A másik iskola már nálunk is felmerült ötletként, viszont ez is egy elég jó színvonalú suli, az egyik legjobb a városban.
Mindig megpróbálok nem szomorú lenni előtte, sírni meg legfőképpen, és mindig a szokásosat mondom neki: próbáld meg figyelmen hagyni őket. Ennél többet nem tudok szerintem segíteni neki.
Ez az ötlet, hogy beszélgessenek a másságról, tetszik. Már én is elhatároztam, hogy most már ott tartunk, hogy bemegyek, és beszélek a tanárnénivel. És ezt minél hamarabb meg fogom ejteni.
Köszönöm szépen az eddigi válaszaitokat!
Igazából van egy pár kisfiú, akiknek ismerem az anyukáját, és teljesen normális nők, meg a gyerekek is, ha néha-néha összefutunk, szépen köszönnek egymással, ha beugrunk egy kávéra, beszélgetnek, viszont azokra is folyton panaszkodik, akikkel így néha együtt szoktunk lenni. Lehet, van egy középpontja ennek az egésznek, viszont sosem mondja azt, hogy ő szokott a legjobban, meg ilyenek.
Ez a becenév dolog jó ötlet, már én is gondoltam rá, viszont a nevéből nem találtunk még olyan nevet, amivel becézni lehetne. Ziyi a neve, amikor kicsi volt, sokáig hívtuk Zizinek, ami szerintem aranyos becenév volt neki, ő is szerette, viszont az még inkább nevetség tárgya lenne. Óvodában sokan hívták Babinak máig is ismeretlen okból, viszont azt meg ő nem szerette. Amúgy a buszmegállóban már sokan szólítottak meg, és megkérdezték, hogy mi a kislány neve, és mindig tetszett a többségnek, és szerintem is szép, csak már megint ez a baj: hogy más, mint az átlag.
Igen, lehet beszélni fogok a kisfiúk anyukáival, mert hát azért csak ők tudnak a leginkább beszélgetni a gyerekeikkel, mert rájuk jobban hallgatnak, mint a tanárnénire. Persze előtte sosem csúfolják.
Utolsó válaszoló, aki írtad, hogy te is hasonlóan voltál ezzel, csak te vékony voltál, igen, minden szülő azt szeretné a legkevésbé, ha a gyereke gyermekkora tönkremenne. Viszont amikor örökbefogadtuk, már sejtettük, hogy lehet, nem lesz zökkenőmentes ez az időszak, de megfogadtuk, hogy meg fogunk birkózni. Így. vagy úgy, de biztos!
válasza:Jajj, ez olyan rémes... Sajnos ilyenek a gyerekek, a felnőtteknek kéne nekik példát mutatni, és jó irányba nevelni...
A középsős lányom is néha hazahoz aprócska pici csúfolódásokat az oviból, de én még a legártatlanabbért (pl. nem fájt nem fájt köszönöm a lekvárt) is rászólok, tanulja meg már az elején, hogy ez nem szép viselkedés.
Sajnos a nálatok csúfolódó gyerekek ezt nem tanulták meg idejekorán, bár valószínűleg nincsenek tudatában, hogy milyen gonoszságot művelnek.
Én is azt gondolom, hogy ezt mindenképpen a pedagógusnak kellene (és lenne kötelessége!) kezelni! Ráadásul számíthatott is, hogy ez a szituáció előjön előbb utóbb, hiszen nyilvánvaló a kislányod "különbözik" a többiektől.
Mindenképpen határozottan beszélj a tanítónénivel, és ne hagyd, hogy lerázzon! Egy jó pedagógus ebben a korban igenis tud hatni az osztályára, neki most az a feladata, hogy nevelje azokat a gyereket. Közösséget érintő probléma, amivel foglalkoznia kell!!!
A kislányoddal beszélgessetek nagyon sokat a helyzetéről. Próbáld valahogy megfordítani a helyzetet, erősítsd a büszkeségét, hogy a "másságát" ne átokként értékelje, hanem értékként. Ilyesmikre gondolok pl. hogy milyen különlegesen szépek a mandulavágású szemei, ezek a fiúk, akik most gúnyolódnak, 1-2 év múlva mind meg lesznek majd babonázva tőle... A neve is klassz, hogy egyedi, biztos, hogy senki mást nem hívnak így rajta kívül, összetéveszthetetlen, bezzeg Marci, Dani, Bence, Anna, stb.. milyen sok van.
Mindenképpen próbáljátok pozitívumként beállítani a különlegességét! Beolvadni soha nem fog tudni a tömegbe, tehát a "ne is törődj vele, ne vegyél róla tudomást" módszer nem működhet. Próbáljátok azt elérni, hogy legyen büszke önmagára, ha megtanulja, hogyan fordítsa erősséggé a különlegességét, akkor nyert ügye lesz, és akkor később tinikorában sem lesznek ebből önértékelési problémái.
REmélem mielőbb túllesztek
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!