Mi a következménye annak, ha egy gyereket senki nem nevel? (mármint ha mindent megengednek neki, semminek nincs következménye)

Elég sok ilyet látok, azt hiszem kiderül 10 év múlva.

Nemeggyet látok aki artra költi a pénzt hogy hiperdrága játékot vegyen a gyereknek, de egy játszótérre nem viszi el. Inkább enni nem esznek de legyen meg a drága játék, mert kell a "gyerekkor" neki.

Vagy kisfiam ha nem izlik az ovodai ebéd ne edd meg. Ezt saját füllel hallottam mellettem mondta anyuka gyermekének.

Vagy megtanítják a csunya beszédre, és jaj de édes mert vicces a gyerek szájából hogy qva élet.

Vagy jajj megéhezett az éjszaka pizzára hát rendeltünk neki.Ez mind környezetemben tapasztaltam.

Arról ne is beszéljek hogy ha összetűzésbe kerül valakivel, jaj kicsikém verd meg ne hagyd magad..erről ennyit.

Amiket felsoroltál, nálunk elő nem fordulhatna...

Kell bizonyos szigor, de nem feltétlen mindenben a szülő a hibás, néha elég a sok rossz példa az osztálytársaktól.

Viszont rengeteg felháborító dolog van, amit úgy gondolom, a megfelelően nevelt gyerek nem követ el folyamatosan:

-nem szórja el uzsonnát az árokparton, miután kilép az iskola kapuján (6-14 évesek)

nem mondja azt 14-15 évesen 50 éves nőismerősömnek az utcán, hogy "Mi lenne, ha jól megvernénk a tesóimmal?" (mindez megtörtént...)

Ha már a szülők nem nevelnek, az iskolában nehéz lesz...

szia,

az eredménye kérlek szépen a húgom!!... testvérek vagyunk ugyan, de Apukám második házasságából született, sajnos csak nagyon nehezen, az x.-ik lombik programmal. az első naptól kezdve minden meg volt adva Neki, a pénz nem számított, ahogy most sem. 12 éves lesz tavasszal, 6 éves korától tangát hord, 3 éve melltartót, smink-köröm kb. 4-5 éves kora óta alap, az utcára ki sem megy ez nélkül (szemceruza+spirál+rúzs!!), a telefonja minden évben a legdrágább, éppen most vesznek Neki netbookot, mert én 25 évesen ezt kaptam a férjemtől Karácsonyra és Neki még nincs!! éjszakákat fent van, sokat utaznak, ilyenkor mindig kikérik a suliból, nincs határa semminek, minden kell, ami megtetszik. nincs egyetlen barátja sem, mert senki sem szereti a természete miatt. sajnos egy elkényeztetett, önző és sokszor rossz indulatú emberke lett... és erről nem Ő tehet, hanem a szülők... anyukája pedagógus!!... ez lesz azokból a gyerekekből, akiket nem nevelnek...

szégyellem magam, hogy ez a véleményem a testvéremről, de sajnos így van, szégyellek elmenni valahová Vele, mert olyan kellemetlen más emberek előtt amiket tesz vagy mond. semmit nem becsül. már én is édesanya vagyok és tudom, hogy így nem akarom csinálni!!

Ági

Hú utolsó :( annyira szomorú, hogy van ilyen tényleg. Ha egy szülő ilyet tesz akkor azt kell, hogy mondjam nem szereti igazán a gyerekét. Inkább csak magát szereti. Szegény húgod, hátha történik még olyan valami az életében ami észhez téríti és akkor talán nem lesz roncsember 20 éves korára.

(kicsit más...mondjuk nálam az, ha olyan étel van az oviban amit nem szeret és nem eszi meg azért nem olyan nagy bűn...én is válogatós voltam/vagyok és utáltam amikor gyerekként belém tömtek mindent.)

Szerintem ez végtelenül egyszerű. Ki kellett találni egy divatos formát a lusta szülőknek. A nevelés valóban fárasztó, sokszor nagyon nehéz. Akik szabadon engedik, azok azt hangoztatják, hogy döntési joga van neki is, meg egyenrangúan nevelik, stb. stb.

Ezzel az a baj, hogy nem egy felnőttről van szó, hanem egy kisgyerekről, aki tele van bizonytalansággal, a világ még ismeretlen és ijesztő. Ezért van szüksége korlátokra, ez a kapaszkodó nekik. Kb. mintha menne egy úton, ahol nem érzékeli, mikor tér le róla, totál bizonytalanság. Ha teszünk korlátokat, akkor biztonsággal megy végig rajta.

Én borzasztóan sajnálom ezeket a gyerekeket, mert tele lesznek bizonytalansággal, önbizalom nulla, és viszi őket a társadalom szépen le a lejtőn.

Ezek a gyerekek fogják a szüleiket kőkeményen beszabályozni kamaszként, hát sok sikert az akkori gondokhoz!!

Ha egy kicsi gyerekkel nem képes a szülő kommunikálni, szót érteni, akkor a kamasszal főleg nem. Jön majd a drog, a bulik, lehetne sorolni...

Sógornőm a yerkőcét nem igazán nevelte,s zületésétől fogva a gyerek irányította a családot. Teljesen ki voltam akadva,hogy mi lesz ebből. Mindig az volt amit a gyerek akar csak hogy ne legyen hiszti.

A fiú most 5 éves, és döbbenetesen sokat javult a helyzet, pedig a szülei nem változtattak a hozzáállásukon, a gyreek magától lett jobb, magától fogad szót több szituációban, amikor régen nem tette.

De még mindig kb ezerszer rosszabb, neveletlenebb, mint az én lányom, akire nem volt minden ráhagyva.

Hogy mi lesz a vége ennek,azt nem tudom.