Hogyan vonatkozhatnak ugyanazok a szabályok egy 1 és egy 3 évesre? A nagyobbam egyszerűen nem érti, neki miért nem szabad amit a kicsinek igen.

Szerintem a nagy azt gondolja, kevesebb figyelmet kap. Ezért úgy gondolja, ezt megszerezheti, ha ugyanazt csinálja, mint a kicsi.

Mondd el neki, hogy ő még kicsi, azért csinálja. De ő már nagyfiú, ő is kicsi korában tanulta meg, hogy ezeket nem szabad.

Ne szidd le, legyél hozzá kedves, meglátod, változik a helyzet.

Ha legugolsz és azt mondod:

Na most szépen össze is pakolod amit kiszórtál!Ez tetszik a nagynak a kics pedig azt hiszi,hogy ez valami új játék veled.Együtt összerakjátok,még a nagy is befog szálni magától pakolni.

Szia!

Dettó ugyanez a helyzet, csak nálunk 3,5 és 1,5 éves gyerekek. Eleibe a nagyobb élvezte hogy ő a nagyobb sürög forog a baba körül, anyának segít. De amióta eltanult menni a kicsi, meg érvényesíti az akaratát, vagyis elérte azt a kort ahol ti jártok, nálunk is inkább a nagy is "visszafejlődött" a kicsi szintjére időnként. Ha a kicsi szakítja az ujságot a nagy is utánozza, ha eldobja a kaját akkor a nagy is, pedig ő kicsinek se dobálta, vagy ha a kicsi ledúrja a szekrény akkor a tesó is. Minden alkalommal jól rászóltam, rászólok a kicsire, hogy lássa a tesó h nem csakneki nem szabad. Most sem lehet rá hatni ész érvekkel. Ha a kicsi nincs a közelbe igazi okos nagyfiú, teljesen értelmes. De ha a közelben van akkor utánozza a kicsit. Pedig azt hittem fordítva lesz.

Ezután elbeszélgettem egy szakemberrel, aki azt mondta hagyni kell a nagyot naponta félórára "kisbabának "lenni. Nálunk ez úgy van, hogy fürdékor úgy veszem ki a kádból mint egy babát, ajnározgatom, ez tetszik neki, majd eltelik pár perc és ő közli, hogy "én már nagyfiú vagyok" Úgy néz ki ez kezd bejönni nálunk. Persze van utánzás meg minden azért, de nem olyan komoly szinten. Sőt elértünk oda hogy végre ügyesebb akar lenni a tesónál. Pl. ha elpakol, akkor örülünk, hogy elpakolt, és boldog h hamarabb szedte össze a játékot mint a tesó, vagy a a kicsi ledúrja a szekrényt akkor odaszalad hozzám árulkodik és büszke magára h ő nem csinált ilyet. Az árulkodás se túl jó, de még mindig jobb minthogy ő is ledúrja. Erre szerintem én tanítottam, mert amikor utánozta akkor megkértem h inkább anyának szóljon ha rosszat csinál mint h utánozza. És ez bejött.

Szóval most mi itt tartunk. Fura hogy olyanért kell megdícsérni, amit nem csinált (teszem azt nem dobta el a kaját, holott kicsinek sem tett ilyet, csak most h itt a tesó). Kicsit hülye helyzet, de a szekember azt mondta ez normális kis korkülönbségnél. Lényeg, hogy a nap egy részében lehessen ő is kisbaba.

Ja nálunk elfajultak a dolgok odáig,m hogy még a bepisilésben is utánozta, na hálistennek ez azóta elmúlt, de ilyen is volt.

Szóval most azt hiszem egy kicsit jobb a helyzet. Nálatok is jobb lesz hidd el, csak türelem és kitartás.

Pakolásról anynit még, hogy a nagy az katasztrófa volt a pakolásban, és mivel, hogy ne éreztessem a különbséget a kicsit is befogtam pakolni. Most ott tartunk, hogy a kicsi imád már rendet rakni, mindent bele egy dobozba :) De mostmár egyre többször -mivel a kicsi megvan dicsérve iylenkor-a nagyobb is nagy igyekezettel kezd pakolni. Rögös volt az út idáig azért :)

Kb ennyi, nem vagy egyedül ezzel a problémával! Bocsi ha kicsit zavaros voltam de kapkodva kell írnom :)

Hát itt akkor nem a gyrekekkel van baj hanem veled!

Játszál velük akkor nem fogják unalmukban szétdobálni a játékokat.Amúgy kevesebb játék kevesebb pakolás.Ha te is együtt pakolsz velük akkor nem munka nekik sem hanem szórakozás.Az üvöltés meg nekik sem jó és neked sem.