Mi lehet az oka annak, hogy csak a nagymamától fogad el kellő mennyiségű ételt?

Azért, mert egy gyerek vékony, vagy másképp dolgozza fel a táplálékot, nem kell azt a következtetést levonni, hogy éhezik. Az én keresztfiam is ropi. Amikor nálunk van, akkor folyamatosan eszik. Meg voltam győződve, hogy a gyereket kiéheztetik otthon. Pedig nem. Egyszerűen nálunk jobban esett neki az étel, és ő vékony testalkatú gyermek egyébként is. A nagyszülőkre jellemző azonban a túletetési kényszer is. Amikor 60 kg vagyok, akkor a szüleim, nagyszüleim már sopánkodnak, hogy milyen rosszul nézek ki, biztos beteg vagyok, és elkezdenek tömni, mint egy libát. Kizárt dolognak tartom, hogy a szülők éheztetnék a gyereket. Arra nem gondolsz, hogy a nagymama is kicsit túlzásba viszi a dolgot? Túlaggódja? És szerintem sem az a megoldás, hogy 100 féle ételt teszünk a gyerek elé. Attól nem az étvágya jön meg, hanem az igényei fognak a magasba szállni. Jobb megoldás akkor az, ha valami kis falatka - kifli felkarikázva, megkenve valamivel, rajta paprika vagy paradicsom, alma felkarikázva, banán stb. - van kint az asztalon folyamatosan, és ha elmegy mellette a gyerek, akkor hátha vesz belőle. Nem ítélkeznék ennyire kategorikusan a szülők ellen és a nagymama mellett.