Hogyan szoktassam le a hároméves fiam a játékok dobálásáról?
Hogy érjem el, hogy vigyázzon rájuk? Bármit kap, ha már megunta, akkor a falhoz csapja. Pedig örül a játékoknak, most is kapott karácsonyra kisautót, ő kérte, pont olyan, amilyet kért. Játszott vele fél órát, aztán hozzávágta a falhoz, és csodálkozva nézte, hogy lejött a lökhárítója. De aztán nem is érdekli. Volt már olyan játék, ami tönkrement és ki kellett dobni, akkor azt utána nem is kereste. Meg azt is szoktam, hogy ha valamit dobál, akkor elveszem és elpakolom. Ez se izgatja, ha nincs a szeme előtt a játék, akkor olyan, mintha nem is lenne.
Pedig olyan jó kis játékai vannak, még csak túlságosan vigyázni sem kellene rájuk, épp csak nem kéne direkt dobálni őket. Hogy értessem meg vele, hogy ezt nem szabad?
1. Ne legyen sok játék körülötte. Szelektálj a játékai között, válogasd több adagba őket (néhány darabnál ne legyen több kint egyszerre). Pár hetente cserélgesd a felhozatalt.
2. Határozottan jelentsd ki, hogy NEM dobálhat. Amit eldob, az megy a kukába. ÉS valóban dobja is ki ő maga (később sutyiban kihalászhatod és elrakhatod nagyon-nagyon hosszú időre). Bármi legyen is az, akár a legdrágább, legkedvencebb, akkor is: ha egyszer is elhajítja, lemondhat róla. Ha sokat dobál, pér napon belül azon kapja magát, hogy egy darab játéka nincs. Egy darabig hagy őrlődjön aztán előveheted a következő adagot a korábban szétválogatottból.
3 évesen már nagyon is tudatosan csinálja mindezt, tisztában van vele, hogy amit művel, az nem helyes. Ha a dobálás oka pl hirtelen méregbe gurulás, akkor a te dolgod rávezetni, hogy másképp élje ki az indulatait. Mégis mi lesz, ha közösségbe kerül, és permanensen eldob akármit, ami épp a keze ügyébe kerül? Túl veszélyes... nem csak az, hogy másoknak sérülést okozhat, mert emiatt akár ki is közösíthetik, magányos és elszigetelt lehet.
Nem hagyhatod hogy rögzüljön ez a viselkedésminta.
Hangsúlyozd, hogy "amíg így viselkedsz, nem vagyok kíváncsi rád!"
Ha kell, nevezzetek ki egy "büntisarkot" a lakásban, egy zugot, pár lépésnyi helyet, ahová el lehet zavarni elmélkedni a rosszaságán ( ahol nincsenek a figyelmét elvonó tárgyak, látvány stb). Ott kelljen állnia minden alkalommal büntetésben. Ebben az életkorban a figyelem megvonása igen hatékony eszköz a szülő kezében.
Köszönöm a válaszokat!
Próbálkoztam már azzal, hogy amit eldob, azt "kidobjuk", megesett, hogy már semmi játéka nem volt elöl, de ez sem hatotta meg túlzottan.
Amúgy ezek a dobálások sokszor tényleg attól vannak, hogy hirtelen dühbe jön, pl. nem úgy kanyarodik a kisautó, ahogy ő akarta.
Kezére rácsapás is megtörtént már, de abból sem tanult.
Hát, sajnos eléggé heves természete van, igaz, ezen nem csodálkozhatok, volt kitől örökölnie :) Anyukám a mai napig emlegeti, hogy dobtam el ezt vagy azt a játékomat kiskoromban, amikor valami nem úgy sikerült, ahogy én akartam. Tőle is kérdeztem, hogy szoktatott le róla, de mindig csak az a válasza, hogy "hát vesződtem veled eleget lányom".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!