Testvérféltékenység! Már nem tudom, mihez kezdjek?!?!? Nem használ az észérv, nem hatja meg a kérés,1-2 napig kedvesebb és aztán ugyanúgy rosszindulatú. Nem tudom, mivel szankcionálhatnám, kell-e egyáltalán, MIT CSINÁLJAK?
27 hós a "nagy"lány és 10 hós a kisöccse.
Szerintem jól előkészítettük a tesó érkezését, és meglepően jól is fogadta őt, segítőkész volt, a maga szintjén toleráns (ami egy 17 hóstól elvárható azt maximálisan hozta is), ragaszkodó és kedves az öccsével. A gondok akkor kezdődtek amikor a kicsi elkezdett mászni és most, hogy már támaszkodva jár és mindenhová felmászik, mindent elér és megszerez, a nagyobb tejesen odavan! Talán mostantól tekinti valós riválisnak ,vagy nem is tudom, de teljesen megváltozott, egy igaz rosszindulatú fúria!
Lökdösi, üti (nyilván ha kéznél vagyunk akkor megállítjuk a cselekvésben de nem mindig érünk oda időben), minden mozdulatában korlátozná, mindent elvesz tőle/előle... pedig olyan szépen működött, hogy adott neki valami mást figyelemelterelésként ha mégis azzal akart játszani amivel épp a kicsi, de mostmár ezt is figyelmen kívül hagyja, és pusztán azért veszi el tőle, hogy ne a kicsinél legyen...
Nagyon odafigyeltünk és most is odafigyelünk arra, hogy sok figyelem jusson őrá is, bensőséges, szeretetteljes kapcsolata van velem és a férjemmel is, csakanyás- és csakapás progik is vannak.
És velünk is megváltozott, felesel, dacos, feszegeti a határokat.
Tejesen kétségbe estem, már nem tudom mihez kezdjek, segítsetek légyszi.
válasza:Szia!
Láttam régi már ez a kérdés de nálam most pont ez játszódik le:( a nagy 4 a kicsi 1 éves fiúk.Rendeződött nálatok gondolom!?Mikor és milyen módszerrel??Leírnád mi volt azóta??Köszi:)Én járatm gyerekpszichológushoz még nincs eredménye, párszor voltunk:)!
Szia!
Szerencsére nem bizonyult tartósnak a dolog (kb 4 hónap volt ez az időszak).
Igazából így utólag azt gondolom, hogy valószínűleg az éllettani dac korszak lehetett, mert kb ugyanezen átesik most a kisebb is - szerencsére már kifelé lépked belőle - és hogy bár látszólag a kicsinek szólt, inkább arról lehet szó, hogy csak rajta/felé csapódott le leginkább.
Most ősszel lesz 4 éves a nagyobb és akkor lesz 2,5 a kicsi. Egész jól ősszenőttek :)szeretik egymást nagyon és kívülállókkal szemben összetartanak (pl játszótér, vagy szülőkkel szemben is véd- és dacszövetség van köztük), de szerencsére nincsenek túlzottan egymásra cuppanva sem, mindkettőnek megvan a saját baráti köre és kedvelt tevékenységei. Jól eljátszanak együtt is már, de külön-külön is. Kb így képzeltem az ideális testvéri viszonyukat, bár gondolom ez még jó sokat fog időszakosan változni ahogy nőnek :)
Amikor nagyobb, és később amikor a kicsi volt esetenként agresszív a másikkal, ugyanúgy csináltam, mint egyébként is. Ha lehet megelőztem, ha nem sikerült, akkor azonnal szankcionáltam a bántó megnyilvánulást. Bevezettük pl a "büntiszéket" ami egy kis fotel a gyerekszobában, oda kell ülnie a bűnösnek míg lenyugszik. Fontos momentum nálunk a bocsánatkérés is. A kicsi fiam volt amúgy a nehezebb eset. Ő pl semmi egyébből nem értette meg, hogy az a másiknak fáj, míg egyszer vissza nem adtam neki (konkrétan a harapást), onnantól senkit nem harapott meg. A lánykámnál elég volt az empátiájára építeni, ő szociálisan érzékenyebb alkat, és a megfelelési vágya is nagyobb, ergo könnyebben motiválható.
Amúgy amikor a kérdést kiírtam az volt kb a mélypont az életemben, egyéb okokból kifolyólag tejesen a padlón voltam, azt hiszem ez is keményen belejátszott a lánykám viselkedésébe.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!