Mit csináltok amikor veszélyes dolgot csinál a gyerek és nem ér neki a szó?

És ha a nagyobb kicsivel beszélgetsz halkan, míg a pici picit szoptatod? Vagy mesélsz közben neki. Nem kell ahhoz könyv, hogy valami kis történetet kitalálj, esetleg saját magatokról, vagy amikor még ő volt ilyen picibaba ....

Sokszor beválik az is, hogy a nagyobbat bevonod a kicsivel való dolgokba: SEGÍTSÉGET KÉRSZ tőle. Megtisztelve érezheti magát, mert ő már olyan okos, olyan ügyes, olyan nagy, hogy tudja hozni a kendőt, fogni a pici kezét, altatót dudorászni a fülébe... Kérd meg, hogy meséljen a kistesónak. Ő legyen a te partnered a pici ápolásában! (Kislányokkal ez könnyebben működik, de fiúval is meg lehet próbálni.)

Persze ez nem akkor kezdődik, hogy már bőg és hisztizik, hanem amikor még észnél van. És semmiképpen se küldd ki, ne hagyd magára a pici miatt! Ez a legrosszabb, amit tehetsz.

De ha már digitális szórakoztatás, akkor nagyon halkan nézzen a tévében mesét, VELETEK együtt (a picit nem fogja zavarni, elfordítod), nem a másik szobában. Ha a pici elalszik, akkor őt vidd ki onnan, ne a nagyobbat küldd el.

Nalunk anno annyira el lett rontva, hogy felnottkent, 15 eve nem is lattam a tesomat, a gyerekem a nevet sem tudja, nem beszelunk 15 eve.

Nalunk is ez volt minden, en voltam a 4 eves, tesom az ujszulott. Ugy nottunk fel, hogy neki mindent lehet, mindent megkap.

9 eves a fiam, es nincs tablete, nincs a kezeben, SOHA. 4 evesen ez eleve hatalmas hiba, most fejlodnek az idegpalyak.

8-as jó dolgokat írt. Én is mi mindent csináltam már szoptatás közben, főleg amíg elbírtam fél kézben a kicsit...

Ami nekünk sokszor működött, hogy a szoptatós fotel mellett van egy másik. Szoptatás közben, ha lehet, olvasok, a fotellal szemben van mindenféle gyerekkönyv a polcon és sokszor előfordult, hogy a nagy, amikor bejött, elkezdte másolni, amit én csinálok, mármint az olvasás részét. Mondjuk volt, hogy nekem kellett neki hangosan olvasnom. Annyi van, hogy ha nem viselkedik rendesen, akkor 2 figyelmeztetés után kiküldöm a szobából, amit nem szeret, ezért próbálja elkerülni.

Próbáld meg ilyenkor ne szétválasztani őket, hanem valahogy lefoglalni magatok mellett a nagyot. Nálunk be lehet lelkesíteni a nagytesót, hogy jöjjön segíteni, hozza a babáját, vagy valamelyik plüsst, altassuk el őt is, milyen jó lesz, össze tudunk bújni, ha elaludt, stb. Ha ez nem megy, akkor olvasok neki, vagy társasozunk közben, ezek mennek viszonylag csendben. Ha nálatok a mese is játszik, akkor hívd magatokkal, bújjon hozzátok és nézze mellettetek csendben.

Volt 2-3 hét nálunk is, amikor a pici minden neszre felfigyelt (4 hónapos kora után valahogy) és esze ágában sem volt aludni, akkor elaludt egy órával később "végkimerülésben". Ha nagyon fáradt, nem zavarja, hogy beszélgetünk mellette. Igyekszem sosem hibáztatni a nagyot olyanokkal, hogy "na látod, miattad nem tud aludni, mert nem vagy képes csendben maradni". Elengedtem a pontos napirendet a kicsinél. Igyekszem valamifélét tartani, de alszik, amikor alszik és kész.

Ezzel csak azt éred el, hogy már most megutálja a kistestvérét.

Képzeld magad a helyébe: játszani szeretnék anyával, erre ő ellök magától majd kizavar. Egy négyéves KISGYEREKNEK ez így áll össze.

Amúgy meg: a kisebb szépen megtanulhat elaludni kicsit nagyobb zajban is, nem helyes rászoktatni hgoy csak síri csendben tud aludni. Pont emiatt is, hogy ott van a testvére, akitől nem várhatod el, hogy maradjon csendben, "mert a kicsi".

Én így nőttem fel, meg is lett az eredménye, mert gyerekként úgy utáltam a testvéremet, mint a szart.