Milyen intő jelei vannak 21 hónapos korban annak ha egy gyerek autista?

Mint érintett szülő: ezt NEM 21 hónapos korban fogod észrevenni. Akkorra már biztos leszel benne.

Annyira más egy autista 1-1.5 éves gyerek,hogyha csak nem úgy áll hozzá a szülő, hogy tagadja a végsőkig,akkor JÓ ESETBEN 21 hónapos korára már elindultak a fejlesztések is.

Hisz a korai fejlesztés hatása sokkal-sokkal erősebb,mint a 3 éves kor után kezdett fejlesztéseké. (Az agy 3 éves korig formálható,tanítható a leghatékonyabban,azért találták fel a korai fejlesztést).

De hogy konkrétan válaszoljak is,nálunk mik voltak 1.5 éves kortól biztosan észrevehetőek:

-rutinhoz,napirendhez (percre pontosan szinte),sorrendiséghez,aktuális plüsshöz,játékhoz való nagyon erős ragaszkodás

-hosszú, 2-3 órás hisztirohamok

-beszéd,kommunikáció hiánya

-mutogatás szegényessége

-gagyogás szegényessége

-önbántalmazás

-emberektől való távolságtartás (3-4 méter minimum, ha lehetséges volt,akkor fejlesztésen is)

-evési problémák (bizonyos színek elutasítása)

-nagyon lassú értelmi fejlődés

-lassan értette meg a világot...pl azt,hogy más virágát az utcán SEM tépjük le,de vadvirágot téphet pl lóhere--ezt hónapokig tanítottam neki.

-általában mindent nagyon sok hétig,hónapig kellett magyarázni, tanítani,mire befogadta

-a szobatisztaság nehezen ment. 6 éves koráig ment wc-re,ha vittük. Azóta önellátó ebben.

Most 9 lesz,kitűnő tanuló általános iskola 2. osztályban, van,amiben osztály- és évfolyamelső. Ja,és kislány, Asperger szindrómás.

Hozzáteszem, ő rengeteg fejlesztést kapott. A mozgása rettenetes volt pl.

21 hónaposan már a Szakértői Bizottság elé vittem, onnantól indult minden.

3 éves korában szólalt meg

Otthon nagyon sokat foglalkoztam vele, pedagógus vagyok. TSMT, egyéni fejlesztő lapokat csináltam neki,kiragasztottam a szobájában. Pl időjárásról, egyebekről,ami nem ment.

Nagyon nehezen tudta pl közölni,hogy valami meleg vagy hideg. Elég meleg-e a fürdővíz vagy az étele,nem fázik-e,nincs-e melege a ruhájában. Már mikor jól beszélt,akkor sem tudta ezt megmondani.

Ezeket mind át kellett hidalni ezeket a problémákat, megvárni,míg képes lesz rá.

Azt,hogy pl futni sem tudott. Mint aki szét akar hullani,úgy futott. A fejlődésneurológussal összenéztünk és összemosolyogtunk rajta....

Amit csinált még,az a lábujjhegyen járás, bokaforgatás és a tenyérnyitogatás.

A mérföldköveket mind időben teljesítette. Kúszott,mászott,ült (10 hónapos volt),felállt ( 11 hónap),járt (14 hónaposan).

A mozgáskoordinációja és az összerendezettsége volt nagyon gyenge.

Mi bizony nem tudtuk 21 hónapos korában és a tucat szakértőnek, neurológusoknak, pszichológusoknak, gyógytornászoknak... se derengett, pedig korai fejlesztésbe jártunk vele pár hetes korától, átlagosan heti háromszor, plusz magánba is.

Ennyi idősen idegrendszeri éretlenség volt a csak a diagnózisa. A neuropszichológus szórt képességstruktúrát állapított meg.

Megkésett mozgásfejlődésű és megkésett beszédfejlődésű volt.

Ennyi idősen pont önmagához képest nagyot ugrott a fejlődése, minden orvos dicsérte (korábban nagyon nem volt így).

18 hónaposan indult el (kúszni 10 hónaposan, felállni 13 hónaposan, mászni 14 hónaposan), 19 hónaposan kezdett mutogatni. Utólag visszaolvasva a "naplót" max. annyi lehetett volna intő, hogy csak ismeretszerzésre hasznalta, "mi ez, mi ez, mi ez?"-jelleggel. Mindent tudni akart, de kommunikációra csak elvétve használta. Pl: ha hintázni akart, akkor oda mutatott: ta, odament és rázta, hogy beemeljem, de pl: éhséget, szomjúságot sehogy nem jelzett. De ezt a neuropszichológus se emelte ki gondként, hanem örült a fejlődésnek.

Könyveket odahorta az ölembe, hogy olvassak, kérésre mutatta benne a dolgokat. Ment a mint ha játék. Fésűt a füléhez emelte, az volt a telefon, blablazott dallamosan a "telefonba" engem imitálva, majd letette. Papírból kis darabokat tépett, beletette az építőkockába, megkeverte, majd kiszedte és megkínált, megetetett vele, "főzött". Babáját lefektette, betakarta.

Első gyerekes szülőként csak a fejlődést láttuk, főleg hogy a szakemberek is úgy álltak hozzá ekkor, hogy "á, sínen van", előtte na meg később problémáztak, ekkoriban pont nem. A problémákat szeszélyként írtak le. Pl: azt, hogy szenzoros volt. Homokozóba a lábat se tette be, csak körbejárta. Ha koszos lett a keze sikított, de a kézmosástól is. Hajmosás felért egy ördögűzéssel. Távoli halk hangokra is sikított (pl: pár házzal arrébb fúrtak).

Gyerekeket csak távolról figyelte, ha közel jöttek menekült. Az aktív szókincs nagyon gyér volt. 2-3 szót használt, a többi csak "egyszer mondott" szó volt. A felmérés szerint ekkor az expresszív kommunikációja 10 hónapos, nagymozgás 14 hónapos, finommotorika 22 hónapos, szocializáció 12 hónapos, kognitív funkciók 25 hónapos szinten voltak (mindent hónapokban írnak 3 éves korig).

Evéssel nem haladtunk, full tapszeres volt, de egyre kevesebbet ivott meg, mellette pedig semmit, de tényleg semmit nem kért. Jártunk etetés terápián is. Annyira jutottunk, hogy a gyenge izomzat a száját is érinti, azért nem rág.

Ennyi idősen kezdte, hogy nem aludt délután sem, rengeteget hisztizett. Nyújtotta a kezét hogy vegyem fel, de hogy hova tovább, valójában mit szeretne, azt nem tudta kifejezni. Önbántalmazás nem volt, az jóval később jött. 3-3,5 éves korában ezerszer rosszabb volt, akkoriban jóval ordítóbb volt a különbség közte és egy átlagos gyerek között.

21 hónaposan még egy nagyon babás cuki kisgyerek volt, akivel bárhova el lehetett menni, házon kívül nagyon "jól" viselkedett, míg a többiek szaladtak játszottak sikítoztak nevettek... Ő állt és bámult (mint aki lefagyott).

2 évesen repülős nyaralást is bevállaltunk. Ő volt a legcsendesebb az egész repülőn. Jól sikerült pihenés volt. Élvezte a tengert (épphogy bevittük), soha olyan jól nem evett, az AI nagyon bejött, többfélét megkóstolt, pedig féltünk hogy éhen hal majd, mert ekkor már a tápszer nem kellett egyáltalán, tasakos gyümölcspürékkel készültünk az útra (a fél bőrönd azzal volt tele), mert hónapok óta csak azt volt hajlandó enni.....

Na a lényeg hiába látták napi szinten, mérték fel három havi rendszerességgel, kapta az intenzív sokoldalú terapiát (Dévény, Katona, Vojta, tsmt, állatasszisztált terápia, gyógypedagógia, logopédia....), ekkor még mindenki csak egy hipotón izomzatú és ebből eredően megkésett fejlődésű gyereket látott, nem egy autistát.

1-es 2-es vagyok.

Pici korától kb 4 éves koráig szinte egyáltalán nem tartott szemkontaktust.

Szoptatás közben pl soha nem nézett rám a 2 év alatt. Csak meredt maga elé. Mintha egy játékbabát szoptattam volna.

Nálunk nem volt az a meghitt pillanat,amit mindenhol ír a net,hogy néz a kisbabád,milyen bensőséges is ez...na nálunk nem volt ilyen.

A lányom is szerepjátékozik,etette a plüsseit stb stb. Minden ilyen megvolt. Csak mellé ő egy nagyon furcsa kislány (volt, de ma is az).

Pl minden végtagjának keresztneve van,és úgy hívja őket. Teljes fantázia világa van,és abban él. Ilyesmi.