Más családoknál sem tolonganak a családtagok hogy babázzanak?

Nálunk kicsi a család mert csak mi vagyunk a párommal mindketten egyedüli gyerekek és a szülők is elváltak mindkét családban tehát csak mamák vannak.

nem vagyunk vallásosak nincsennek keresztszülők egyikünknél se.

ha ezt kiszámolod rájössz hogy a " család" nálunk 5 tagú.

de a mamák sürün látogatják a gyereket az egyikhez sokat visszük nem csak pirosbetüs ünnepekkor hanem hétvégéken is másfél két napra. Mikor hogy.

---- egyébként igen furcsa. Régen más és máshogy volt ma már mindenkinek megvan a maga gondja baja és nem tartanak össze a hétköznapokban a családok úgy mint rég. Kár.

Most mondjam erre hogy tipikus magyar mentalitás de nem mondom mert szerintem máshol is hajszálnyira ugyanigy van.

nyugodtan behúzhatod a kéziféket,kicsit gondolkodjanak el...

Nálunk is eltűnt a rokonság. Évekkel ezelőtt kész átjáróház volt nálunk, folyton mentünk, folyton jött valaki, igazi élet volt. Most meg mindenki eltűnt, ott a telefon meg az e-mail, és kész. Borzasztó!

1 éves babám örül, ha szomszédokkal találkozhat. Nem jön senki, és mi is ritkán megyünk, mert nincs autónk, s mindenki messze lakik, ami autóval 20 perc, az nekünk 1.5 óra lenne. De senki nem ülne be abba a hülye autóba??

Nem gisztitek el de én örülök hogy nem jönnek.Tesóm jön, anyukám és a legjobb barátok (abból sincs sok csak kettő)

Rokonokra sosem lehet számítani.

Nálunk is hasonló a helyzet. Az én anyukám és hugom, imádják kislányunkat, de nagyon messze laknak ezért csak 2-3 havonta látjuk egymást. Velük rendben.

Van 2 nagynéném. Az egyik aranyos, ő mindig meglátogat ha anyunál vagyunk és fogalkozik is a picinkkel. A másik viszont féltékeny és gonoszkodik és mindenbe beleköt, hogy én biztos ártok neki, meg nem jól nevelem. Pedig anyuék szerint csak irígy, mert neki van 2 velem egykorú gyereke, akik semmirekellők. Nem dolgoznak, nem csinálnak semmit.

Párom oldaláról egy bátty van és egy anyuka. akik még csak fel sem hívtak egyszer sem, hogy megkérdezzék, hogy van az unoka. Mi sem hívjuk őket.

Aki nem érdemli meg, azzal nem érdemes kapcsolatot tartani. Fáj, hogy így van, de ez jutott nekünk...

Nálunk anyósomék kényelmesedtek el. Azén családom fogja magát, s ha akarják látni az unokákat, meglátogatnak minket vidékről. A férjem családja pedig elvárja, hogy havonta utazunk hozzájuk. 2 gyerek, munka és háztartás mellett! Nekik pedig semmi dolguk sincs, apósom nyugdíjas már, a sógorom is éli a saját életét.

Mi meg szoktuk mondani, hogy ők is ugyanolyan messze laknak tőlünk, mint mi tőlük. De már több, mint 1 éve nem jöttek el hozzánk! nagyobb fiam beteg lett, a szüleim elvitték magukhoz 1 hétre, hogy összeszedje magát. Erre anyósom kikérte magának, hogy miért nem hozzájuk vittük! Hát erre már felment bennem a pumpa, hogy még mi vigyük le!