Hogyan kell reagálni, ha elveszik a gyerek játékát a homokozóban? Mire tanítsam? Hogy kezelitek?

Szerintem alapnak kéne lennie, hogy otthonról nem viszünk besemmit, se a játszótérre, se óvodába- ha valahol még engedik. Eleve az enyém-tied megszűnik onnantól, mert minden ami ott van közös és meg kell osztani.

Nekem is dilemmám, hogy mit csináljak ha a gyerekem kikap vmit a másik kezéből, nyilván azonnal helyre teszem, hogy ezt nem, de mikor repülnek a helikopter anyukák és cseszegetik egyből, mint a pitbull a gyerekem- visszafelé én nem szólok rá senkiére mert nem tisztem- akkor kinyílik a bicska a zsebemben. Na olyakor inkább keresünk más elfoglaltságot, el is megyünk a játszótérről inkább.

2-es ezzel azt akartam mondani, hogy a szülők sokszor túlreagálják azokat szitukat, amiket a gyerekek szépen lerendeznének. De mikor Gizike mamája rádront egy pillanat alatt, mikor a gyereked nyúlna a tiltott gyümölcshöz az idegesítő. Akkor minek hozza le azt az adott játékot, ha ennyire félti. A többi gyerek meg hergelve van, hogy ott egy szép baba vagy babakocsi, de senki ne nyúljon hozzá! Érted, gyerekek, akik még az ösztönük alapján döntenek... mi felnőttek rontjuk el, amikor ezt nem tudjuk felmérni.

Amúgy a kajálást sem értem ez a másik. Gizike mamája lehoz egy doboz szeletelt almát, zacskó pufit a játszótérre, leül a padra és nyitja. Kb mintha galambokat etetnél ugrik minden gyerek ha éhes, ha nem és fel van háborodva a kedves mama, hogy az ő gyerekének hozta. De könyörgöm, intézzük már a négy fal között, játszótéren kívül a kajálást. Ne a többi gyerek idegeit húzzuk.

Ha valamit leviszünk a játszótérre, azt úgy kell levinni, annak tudatában, hogy a többi gyerek is látni fogja és megtetszik neki. Legyen az játék vagy kaja. Ha ettől valaki ideges lesz, az ne menjen játszótérre. Kajánál simán meg lehet mondani a gyereknek vagy a kísérőjének, hogy bocs ebből most nem jut. Nyilván nem lehet az összes gyereket megetetni. (Bár nálunk néha hoznak anyukák nagy tálca sütit is csak úgy.) Játék esetében meg kell a gyerekkel beszélni, hogy csak olyasmit vigyen le, amit megoszt masokkal szívesen. Mindig lesz hiszti, azt kezelni kell, arra van a szülő.

A konkrét kérdésre, ha más el akarja venni, amivel a gyereked jatszik, akkor kedvesen szólsz, higy bicsi, ezzel most ő játszik, de nézd, itt egy másik lapát/akármi. Majd ha márnem játszik vele, megkaphatod. Erőszakos gyerek esetén szülőnek szólni.

Én mondani szoktam a lányomnak, hogy nyugodtan kérje vissza, mert azzal most ő játszott, adja oda a másiknak inkább azt a mit tudom én mit, amivel éppen nem játszik. Ha nem szól a lányom, de láthatóan frusztrálja, ő akar tovább játszani az adott dologgal, akkor megkérem én az adott gyereket, hogy legyen kedves visszaadni és felajánlok cserealapot.

Én erre próbálok mindenben támaszkodni. Pl. a lányom utál más gyerekekkel mindenféle testi kontaktot. Van olyan játszós kisbarát, aki meg állandóan ölelgetné, terelgetné. Menekül előle. Mindig megbeszéljük, hogy nem muszáj "elviselni", csak szóljon a kislánynak, hogy ezt nem szeretné, ne csinálja. Nem kell ezt túlfilózni szerintem. Ki fog alakulni benne, hogy kimondja, ha valami nem tetszik neki.