fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Kisgyerekek » Rémes kétéves, avagy hogyan...

Rémes kétéves, avagy hogyan éljem túl a dackorszakos szeparációs szorongást?

Figyelt kérdés
36 hetes kismama vagyok, vészesen közeleg a szülés, de egy percet sem tudok lepihenni, mert a 2 éves kislányom állandóan “terrorizàl”. Ha nem vagyok jelen pl. nagyszülőknél vagy apás programon, akkor nincs baj, de amint meglát jön, csimpaszkodik, ordít, ha nem az van, amit ő akar. Az altatás egy örökkévalóság, csak velem hajlandó elaludni, apát 100%-ban elutasítja (pedig szereti). Csak ANYA ANYA ANYA. Kezdek megbolondulni. Ha az éjszaka közepén felkel és apa megy át, üvöltve sír és engem hív. Ha nem engedek meg neki valamit, képes 1 órán keresztül végkimerülésig teli torkából ordítani, eldobálja a játékait, agresszorrá válik. Eddig nem volt ilyen, most kezdődött. Ismerem a testvérféltékenység fogalmát, de még meg sem született a baba és eddig szeretgette, puszilgatta a hasamat, most meg úgy viselkedik, ha nem vele foglalkozok, mint egy elmebeteg. Nagyon kivagyok. Mikor érdemes elvinni szakemberhez? Borzasztóan erőszakos, akaratos. Nálunk a nem, az nem. Következetesen próbálom nevelni, minden hiszti után leülök és elmagyarázom neki, mit miért nem szabad és hogyan próbálja meg leküzdeni az indulatait, de már a tűréshatáromon kívül vagyok. Próbáltam szépen, ölelve, kedvesen, hideg vízzel lelocsolva, visszakiabálva, szobájába is bezavartam és ott hagytam (ez persze káros, de muszáj voltam mély levegőt venni egy másik helyiségben). Semmi nem hat olyankor. Másnál is van ilyen? Egyébként egy tündér, nagyon kedves. De ezek a dührohamok kicsinálnak. SEGÍTSÉG!

#kezelés #pszichológus #dackorszak #dühkitörés
jún. 27. 04:28
1 2 ❯
 1/20 A kérdező kommentje:
Még azt hozzátenném, hogy bölcsis a kisasszony, ahol olyan szófogadó, hogy nem hittem a szememnek. Gyönyörűen eszik, nem szaladgál el, egyedül alszik el, nyugodt és soha nem őrjöng. Ez tényleg az anyukáknak szól akkor?
jún. 27. 04:33
 2/20 anonim ***** válasza:
81%
Udv a dackorszakban, az en masfel evesem mar most ilyen, es en is terhes vagyok. De tudod mit szoktam mondani? A gyerekre nem lehet kihatassal az, hogy en terhes vagyok, mert nem o akart ujabb gyereket. A terhesseg nem kifogas. Javaslom a kek Beszelj ugy, hogy erdekelje, hallgasd ugy, hogy elmeselje konyvet, mielott ismetelten eszedbe jut vizzel lelocsolni szerencsetlent.
jún. 27. 06:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/20 anonim ***** válasza:
61%
Udv a klubban. Majd olyam 4 eves kor korul jobb lesz. Ez ilyen. A vedonok szakemberek, csillamponis rozsaszin tiktok videok errol nem szolnak. Az elso 6 ev netto szivas volt nekunk is. Sulis korszak korul mar okosak es szepen lefoglaljak magukat, nekem mar a masodik is lassan 5. Meg 1x nem kezdenem ujra. Az ovodaskor netto katasztrofa vegig.
jún. 27. 06:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/20 A kérdező kommentje:

Kedves #1! Majd ha a te gyerekednek is lilul a feje az ordítástól és nem vesz levegőt, térjünk vissza erre a lelocsolós dologra!🙂


Köszi #2! Akkor nem reménykedek!😄

jún. 27. 06:30
 5/20 anonim ***** válasza:
39%
1es vagyok, szuletese ota lilul a feje es nem vesz levegot, mert affektiv apnoes. Nem a lelocsolas a megoldas, azert locsoltad le, mert nem volt mas eszkozod a hisztire. Egyebkent mar mielott elajulna levegot fog venni elhiheted nekem, mert az enyem nem egyszer el is ajult, van benne tapasztalat. :)
jún. 27. 06:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/20 anonim ***** válasza:
85%

Ha nem vesz levegőt, mert úgy üvölt, a szájába kell fújni. Orvos mondta a kórházban. Nem lelocsolni kell.

Másrészt megértelek, a fiam is 2 éves, brutálisan ki tud bővülni. Neki is csak én vagyok jó. Ha pl éjszaka az apja a közelébe megy, úgy üvölt, hogy alig kap levegőt.

Bölcsiben szintén szófogadó, ügyes, okos. Itthon is, csak itt mer önmaga lenni, és kiadja magából a feszültséget.

Én igyekszem vele nagyon sokat kint lenni. Kint jobban le tudom kötni, mint bent. Amúgy meg ez egy ilyen időszak, és túl kell élni. Mást nem tudsz. Tudom, hogy baromi nehéz türelmesnek lenni. Nekem se sikerül mindig. Nálunk olyankor az vált be, hogy ha nem hagyja abba, hogy fogom, leültetem egy székre vagy fotelba, és megmondom neki, hogy akkor most egy kicsit megnyugszunk mindketten. Nem szólunk egymáshoz, majd ha elmúlt a cunami. Általában 2 perc és már jön, hogy játsszunk. :)

Ki kell tapasztalni, nálatok mi válik be. De egy biztos: ha te is kiborulsz, az csak olaj a tűzre. 😅

jún. 27. 06:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/20 anonim ***** válasza:
55%

Mi lenne ha kipróbálnád hogy nem küldöd bölcsibe, nagyszülőkhöz apás programra hanem vele vagy mert erre van igénye? Nem is értem, terhes vagy minek van egyáltalán bölcsődébe hiszen úgyis otthon vagy.

A gyerek érzi a lepasszolást és ez bizonytalanná teszi. A gyereked nem rémes hanem frusztrált és bizonytalan, szorongó. Érzi a változást de nyugtatás helyett el van távolítva mellőled. Gratulálok. Már most vinném pszichológushoz mielőtt nagyobb kárt teszel benne.

jún. 27. 06:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/20 anonim ***** válasza:
71%

igen, ez a dackorszak...

Nekem 2,5 éves a lányom, kb 1 éve tart.

Tök normális idegérési folyamat.

Ő is lilulásig ordít, taknya-nyála egybefolyik, órákig kitart. Ennek ellenére eszembe nem jutott locsolgatni, szobájába zárni.

Van egy 5 éves tesója, ő pont akkor volt benne ebben, amikor terhes voltam. Pokoli nehéz volt. De őt sem locsolgattam, zártam be.

jún. 27. 07:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/20 anonim ***** válasza:
100%

"Még azt hozzátenném, hogy bölcsis a kisasszony, ahol olyan szófogadó, hogy nem hittem a szememnek. Gyönyörűen eszik, nem szaladgál el, egyedül alszik el, nyugodt és soha nem őrjöng. Ez tényleg az anyukáknak szól akkor?"


Ez teljesen normális, logikus. Ott jónak kell lenni, az otthon védett közegében meg kiadja a felgyülemlett streszt.

jún. 27. 07:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/20 anonim ***** válasza:
66%
Először is, borzalmas ahogy a gyerekedrol írsz. Gúnyosan, mintha csak azért lenne, hogy téged idegesítsen. Ő az első gyereked, te vagy az anyja. Mi olyan meglepő abban, hogy veled akar lenni? Nem kapja meg tőled a biztonságot, állandóság őt, a napoknak a keretet, persze, hogy bizonytalan és feszült. Te már az új gyereket várod, az első hagyjon már békén. KB ez lejon az írásodból. Van dackorstak és nehéz igen. De ha egy anya raerez a gyerekére, a modora, hogy nála mi válik be és mellette kielegiti a lelki szükségleteit is, akkor a dackorstak egy gyönyörűen tapasztalhato tanulási folyamat, folyamatos eredménnyel. És mindig napról napra jobb, nem 4 évesre lesz jobb. Fel kéne már fogni, hogy ez a gyermeki élet vele jaroja, olvass utána mi zajlik le ilyenkor benne, alkalmazd és szeretettel, megértéssel fordulj felé. Ha érzi hogy támogatod, megerted, az ő érdekeit képviseled akkor nagyon hamar vége. De látom hogy ez 20bol 1 anyának sikerül mert inkább mind minősíti a gyereket, ellenkezik, panaszkodik, martirkodik. A gyerekneveles nem a gondozasa a gyereknek, ilyenkor kéne toppon lenni értelmileg és érzelmileg, hogy a gyerek jó úton induljon el. Nem a másodikat csinálni rögtön, mikor az elsőnek a legnagyobb szüksége lenne az anyai torodesre, iranymutatasra. Főleg úgy, hogy ez se megy.
jún. 27. 08:01
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 ❯

Kapcsolódó kérdések:

Gyerekvállalás, nevelés főkategória kérdései »
Gyerekvállalás, nevelés - Kisgyerekek kategória kérdései »



Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!