Mit csináljak, hogy ne legyen egy rémálom minden séta?!

Hát, mi is így vagyunk. 22 hónapos, és néha én is úgy jövök fel, hogy többet nem viszem le. Nálunk még az is van, hogy néha a szájába vesz dolgokat. Haza általában üvöltve jön, mert nem akar feljönni, és lefekszik a földre, ha meg felemelem rugdos. Szóval...

Szerintem idő kérdése és megoldódik. Kitartás!:-)

29 hónaos lányommal még most is ez a helyzet! Ráadásul nálunk járda sincs, elég sok az autó is. Gondolhatod! A végén már van, hogy ordítok vele az utca közepén, mert hiába mondom el, századszor sem érti meg, hogy az utca szélén kell menni, meg jön az autó stb.

Szerencsére kertes házban élünk, így nem mindig viszem el sétálni, általába csak ha az apja is itthon van, mert én egyedül nem bírom!

Kitartás

Mi kertes házban lakunk, így relatív ritkán megyünk sétálni, inkább a kertben bogarászik.

De ha megyünk, ő sem jön, minden érdekes. Szerencsére nem hisztizik. Úgy próbálom, hogy ha megyünk, akkor hadd csinálhassa azt, amit ő akar.

Szánd rá az időt, hogy ne kelljen visszafelé rohanni. Ha sétálni indultok, vagy ne legyen semmilyen cél, s csak bóklásszatok amerre ő akar menni, vagy előre beszéljétek meg, hova mentek. Ez alatt persze csak és kizárólag valami számára érdekes célt értek. Nálunk ilyen volt hónapig a délután közelben parkoló busz, a játszótér, a vasútállomás stb. S várd ki, amíg megunja a felfedezést. Ha csak 5 méterre juttok el a kaputól, s ott töltötök el fél órát, akkor is teljesült a cél. Friss levegőn voltatok.

Persze, más a helyzet, ha neked van valami intéznivalód, s azért indultatok el (pl. bolt, posta). Én ilyenkor beletettem a babakocsiba míg kisebb volt. Nálunk nem volt ilyen probléma, így ebben sajnos nem tudok segíteni.