Közlekdés 2,5 évessel? Van erre mindenki számára megfelelő megoldás?

Vagy kérj egyet kölcsön kipróbálásra ismerőstől. Egyébként részemről a kismotor simán működőképes, a kapucniját szoktam fogni és én megyek az út oldalán, ő meg belül. Ha nem hagyod, hogy nagyon elhúzzon, akkor pedig futólépésben bármikor utolérni még egy ekkora gyereket. Sajnos ez van, a városi élet adja, hogy nagyon korán meg kell nekik tanítani a közlekedés szabályait.

Mondjuk a kislányom motorral is megáll minden falevélnél, de én pl. várandós vagyok és nagy pocakkal biztosan nem cipelem egy kilométeren napi szinten. Elindulunk időben.

11# Bárcsak nálunk is működne. Hiába fogom észrevétlenül egyszerűen megérzi a kapucni fogást és akkor üvölt és megáll,nem hajlandó tovább menni sem,löki el magát,mert ő egyedül akar menni mindenféle segítség nélkül. Ha nem engedem el leül a földre hisztizni.Bár ő még majd ezután lesz 2.

Kérdező, én is a triciklit mondanám egyébként,hogy egy próba. Bár akinél a babakocsi se jön be már, szerintem ez se fog. De megér egy próbát.

#12

Az régen rossz, ha csak akkor megy valaki kisgyerekkel utcára, mikor konkrétan menni kell időre A-ból B-be. Nyilván a gyógytornász sem az ilyen esetekre értette, hanem amikor csak séta van. Ami normál esetben mindennap van legalább 1x.

Ha pedig akkor így van a gyerek szoktatva, akkor nem fárad el 400 m után.

A példát persze én is csak azért linkeltem, hogy milyenre gondoltam. Természetesen a bizonytalanra én sem vágnék ki ennyi pénzt, akkor inkább vennék használtan.

Az egyik ismerősöm kisfia is utálta már a babakocsit, viszont a triciklivel el volt, mert ott nem csak feküdni vagy ülni kellett, hanem “izgisebb” volt.

Az én fiam még csak 1 éves múlt, ő elviseli egyelőre a babakocsit, de már tervben van a tricikli neki is.

13# Nálunk sem működik mindig, nem is fogom állandóan, de ha úthoz érünk, amin átmegyünk, én így érzem biztosnak, egyébként pedig tanítgatom neki, hogy max 2 méterrel előttem mehet, onnan még utolérem, bármi van. Nem mondom, hogy stressz és döccenő mentes, de az biztos, hogy előbb odaérünk mindenhova, mint gyalog és nekem is csak két ősz hajszálam lesz, nem 22. :D

Azt pedig érzem jóideje, hogy muszáj neki a szabályokat tanítani, nem lehetünk besz*rik, mi választottuk a nagyvárosi életet.

Vidéken a szüleimnél pl. totál más szabályok uralkodnak, ott mondjuk nem is zavar, ha összefogdos mindent menet közben, kevesebb a nm-re jutó kutya/emberpisi/kaki az utcán és egy nap 3 autó megy el előttük reggel, meg 3 délután. :D Más életforma, fel kell venni a ritmust, ez van.