Hogyan lehetnék újból egyszerűen csak "anya"?!

Nekem is nagyon jót mulattam ezen, nagyon aranyos lehet a fiad.:-)

De jó, hogy írtad ezt az kérdést, mert eddig ez eszembe sem jutott. Jó lesz vigyázni nálunk is, mert mi nem szólítjuk egymást anyának, apának, valahogy nem tudunk ráállni erre. Sokkal inkább kitalálunk valami idétlen becenevet egymásnak. Az én lányom másfél éves, még nem beszél, de nem szeretném ha előbb-utóbb úgy szólítana meg, ahogy a férjem engem hív. Úgyhogy megpróbálunk még időben váltani anyára, apára.

SZia! :)))

ez aranyos.Kislányom két éves,ő az apját hivja sokszor a keresztnevén,de inkább apuci,meg apucikám,apa,meg engem is igy becéz.Néha bepróbálkozott,de meg se hallottam,ugyhogy abbahagyta.Most az új neki,hogy anya a babukám,apa meg a szívem.Pedig mi páromat a nevünkön szólítjuk,mert valahogy tőlünk idegen ez az apa,meg anya egymásra.Mi ugy vagyunk vele,hogy anyja,meg apja csak a gyereknek vagyunk,egymásnak nem.De nem zavart be.Párom szokott engem Manónak hívni.Na ez tetszik a kislányunknak,és ő is szokott igy hívni.Ez aranyos,de inkább marad az anyánál.Eddig...

engem párszor "Bébikének" hívott, mert a férjem pl. így szólít .... :-) jó poén volt, a 2 éves kislányom szájából ezt hallani, de én is elkezdtem félni, nehogy állandósuljon, bár szerintem is kinövik ezt ... aztán voltam már Kriszti anyu és apa is Tóni apa, de ha megkérdezzük pl. tőle, hogy hogyan hívják anyát, azt mondja, hogy: Édesanya-Krisztianya, apának meg: Édesapa-Tóniapa ... félelmetesek ezek a picik:-))), egyszerűen zabálnivalók, mikor elkezdenek beszélni, bár a "HorváthÁgnes" folyamatos mondogatása egy idő után biztos nem vicces, hanem idegesítő .... ám, tényleg, nagyobb baja sose legyen neki(k).

De mi azért alapból anya és apa vagyunk - még ..:-)