Éreztetek már így?

Hol van a gyerek apja?

A fö gondod szerintem az, hogy napi 24 órában csak a gyerekkel van.

Egyszerüen naponta egy-két órát hagyd más valakire - az apa lenne erre a z optimális -, te meg menj el valahová otthonról, és csinálj valamit, ami jól esik.

Egyedulallo anya vagyopk az elejetol, csalad sincs, tehat tenyleg 100 %ban egyedul voltam vele.

En ugy oldottam meg, hogy ne bolonduljak bele, hogy eljartunk otthonrol.

Minden napra csinaltam programot. Egyreszt, mert mint felnott ember nekem is igenyem van felnottel beszelni, vagy felnottet latni. Nekem nem volt az, hogy este jon a ferjem, es beszelek majd vele.

Igaz kulfoldon lakom, itt sok lehetoseg van, igaz buszozni kellett hozza (nem vezetek szivbetegseg miatt ) . Uszas, babaklubok, konyvtarban gyerekprogram, babas, gyerekes baratnok.

2 eves koratol mar nem aludt delutan, -igy viszont este 6 tol reggel 8 ig aludt, igy este volt ido magamra.

Talald fel magad, keress programot, tarsasagot.

Nem vagy egyedül. A 0-24-ben folyton a gyerekkel lenni valóban nehéz, mindenkinek szüksége van kijapcsolódásra.

Próbáljátok ki hogy bölcsibe adod.

Én a nagylányomat 20 hónaposan beadtam, ő egy örökmozgó, szeleburdi kislány, semmivel nem tudtam lekötni itthon. Nagyon ki voltam már bukva. Onnantól sokkal kiegyensúlyozottabb voltam. Ugyan kevesebb időt töltöttünk együtt de az minőségibb volt. Nagyon szerette a bölcsit.

A kicsi most 2 éves. Teljesen más személyiség, szégyenlős, félénk nagyon anyás. Ő elmolyol magában 1-2 órát is itthon. De idegenek között nagyon befeszül. Nem tudnám elképzelni hogy bölcsiben hogy boldogulna. Ő még nem érett meg rá, nem is fogom beadni, majd csak oviba megy.

Ahány gyerek annyi személyiség, senkit se kell elítélni mert szerintem minden gyermeket a szülei ismernek a legjobban, ők tudják hogy mi a legjobb neki.