Hogy bírjátok vezetni a háztartást, kertet két kicsi gyerek mellett?
Nyilván olyanok válaszára lennék kíváncsi, aki hozzám hasonlóan nagyobb (100+ nm-es) házban él, tehát van kert is. Otthon főz, nem rendel. Nem tisztaságmániás, de szereti a rendet.
Szóval, ti hogy csináljátok, hogy bírjátok? :)
Nálunk 2 kicsi van, egy 2,5 éves meg egy 3 hónapos. Amíg csak a nagy volt meg, nem volt gond, ha el is maradtam ezzel-azzal, azért többnyire sikerült beérnem magam, de most, huh, az egyik mindig ébren van...
Főzni most már abszolút nem tudok melettük, hétvégén főzök előre, de amúgy mindig szalad a ház. Rakom a rendet, pakolászok mellettük, de a melósabb dolgokra, pl. fürdőszobatakarítás, portörlés, felmosás, ezekre nincs vagy alig akad lehetőségem. Mindig van egy kosár ruha, amit el kell mosni, mindig fel lehetne porszívózni, mindig kupis a gyerekszoba, hiába rakjuk rendbe együtt kétnaponta.
És akkor ott a kert, mármint kertépítésben vagyunk, nem tudom, hogy lesz alkalmam ősszel megcsin@lni az ágyásokat, amiket tervezek, le kellene festenem a kerítést is, ezt muszáj megoldani, mert rozsdásodik. Ja, és veteményes is van, az már el van hanyagolva, de összel azt is rendbe kéne tenni következő évre... :/
Sok a feladat, semmi idő, nem vagyok ehhez szokva :/
Én sehogy, pedig a kert is kicsi, nincsenek is növények benne (mármint fű meg pár zöld bokor van, de úgy értem, hogy nincs veteményes meg gyümölcsfák meg tudomisén, amivel foglalkozni kéne, a füvet meg párhetente levágja a férjem), a házban meg van robotporszívó (amihez meg legalább össze kéne pakolni a földön, hogy tudjon haladni :D ). 2 gyerek mellett, ahol a kicsi most 9 hónaposan abszolút éli a tomboló-romboló, mindent szétpakoló, eldobálós korszakát, a nagy meg 3 éves dackorszakosként már reggel eleve a "nem"-mel ébred (vagyis nem hajlandó segíteni a házimunkában/rendrakásban) én elengedem. Élünk a rumliban, ennyi. Egy nap kb 1-1 helyiséget rendbe tudok szedni, amíg a gyerekek rombolnak valamelyik másik szobában, de az sem az alapos takarításról szól, csak annyira elég, hogy ne a retekben éljünk, de amúgy mást nem tudok csinálni. Inkább velük foglalkozom.
Ja, az ebédfőzés általában csak egy rövid tésztaféleség vagy főzelék virslivel vagy zöldségleves vagy ilyesmi, úgysem eszik meg, nekem meg kb az a 15-20 perc van csak szabadon főzésre. Annak is jó 80%-a ordítva zajlik, mert a kicsinek sehogy sem jó éppen, sem felkötve, sem lerakva a lábamhoz, kizárólag ölben szeretne lenni, a nagy meg közben is valamiért nyíg.
Ez van, majd lesz jobb is.
12,16-os nagyon frusztrált. Sajnálom.
Nagyon szélsőségekben gondolkodsz, hogy vagy elhanyagolt gyerek vagy patika háztartás. Szerintem senki nem hanyagolta el a gyerekét és senki nem írta hogy tökéletes rend lenne nála.
Most 4,5 és 3 évesek a gyerekeim. 2 éve túlvállaltam magam, a fél kertet beültettem. A felére se volt annyi időm, mint kellett volna. Alap dolgokat a házban és ház körül megcsináltam, beosztva, apránként, a nagyobb kezébe is adva valamit, hogy "segítsen", a kicsi szerencsére nyugodt gyerek a mai napig, de a nagyobbat állandóan foglalkoztatni kellett és kell is.
Tavaly már csak egy kevéskét ültettem, azt úgy ahogy tudtam csinálni is, (igaz, kiégett minden végül.) Háztartást egész jól tudtam intézni, és elkezdtem itthonról dolgozni (időszakos munka, nem állandó).
Idén a kertbe 3x3 métert ültettem be, de az legalább szép lett 😅 háztartás továbbra is sikeres, plusz többet vállaltam az udvari munkákból is. (Férjjel beosztva persze.) Most már érezhetően jobb a helyzet, gyerekek már eljátszanak közösen, mellettem, szívesen tevékenykednek, már kevesebb a rombolás is. Háztartásban a zónázó módszer vált be. Mindig csak 1 zóna, de az rendesen. A nagyobb gyerek még már nagyon ügyes a főzési előkészületekben, meg más dolgokban is, annyira megszeretett segíteni nekem. Kertben most ősszel vállaltam több részt, tavasszal nem tudom még mennyit merek beültetni.
Azt tudom csak mondani, ahogy nőnek, egyre jobb lesz. Ami nem nagyon lényeges, engedj belőle addig. A kerítést meg mondjuk fesse le a férjed. Ha van segítséged, vedd igénybe, nekem jó lett volna, ha lett volna...
Nekem el vannak a gyerekek, de nincsenek elhanyagolva sem. Érted, mit lihegjek a nyakába, ha egyszer egyedül teljesen jól el rajzol, vagy vízben pancsol a kezeivel, pakolgat, hason csúszik.. ha akar valamit szól. De így sem lehet mindent megcsinálni, helyhez vagy kötve. Rendben, kiviszed a szemetet a konyháig, de vissza mész. Szemmel tartod őket.
AZ A ROSSZ, ha egy gyerek folyamatosan tutujgatva van, nem lesz el egymagában és a bölcsiben, oviban neki lesz rossz. Már pedig egy 3 éves gyereknek már kötelező az ovi, és nem gondolod, hogy a gyereked körül forog a világ egy 20 fős csoportban.
A kertet hagyd, majd apa megcsinálja. Annyit csinálj meg amennyit tudsz. Kis porszívózás, felmosás, mosás, és ezt se fontos minden nap. Ha már minden másnap megcsinálod szép tisztaságot lehet tartani. (Vagy legalábbis olyan mértékű kosz nem lesz, ami gondot okozna.)
Meg kell próbálni kicsit leépíteni az elvárásokat magaddal szemben. Tudom nehéz, elméletben én is tudom, mégse megy tökéletesen :D
Nekem egy 6 éves nyugodt kisfiam és egy 2 éves állandóan önmagát veszélybe sodró kislányom van. Nálunk sincs folyton rend és tisztaság, pedig én gyerekek előtt "pikk-pakk" voltam. LEHETETLEN! Páromon kívül nincs más segítségem. Hogy jusson a pihenésre idő, és a gyerekekkel töltött minőségi idő is meglegyen, amellett így lehetetlen.
Sokat segít ha pl. megtervezed a főzést, én előre 2 hétre szoktam, különben borul minden. Egy órát rászánok erre 2 hetente, összeírom a kajákat, miket kell hozzá venni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!