Van itt olyan anya, aki úgy érzi, hogy a férjét szereti a legjobban a világon?

Szeretem azt a magabiztosságot, mikor valaki azt állítja, hogy a férj ott lesz mikor a gyerekek már nem. Akkor miért van ennyi válás?

Akkora baromság ez az összehasonlítás. Eleve másként szereti az ember a gyerekét, mint a partnerét. A partnere társ, akivel együtt dolgoznak az életüket és a jövőjükön, akivel egyenrangúak, aki iránt szexuális vágyat érez az ember. A gyerekkel nem egyenrangúak, a gyerek nem partner, hanem "alárendelt", nincs szexuális vágy, gondoskodás a fő elem

Az, hogy tisztában vagyok vele, hogy a gyerekeim egyszer kirepülnek és a férjem (remélhetőleg) akkor is még velem lesz, az egy dolog, egy tény, tudatosítani lehet magát az embernek erre és eszerint eljárni. Attól még az érzelmek a gyerekek felé nem lesznek kevesebbek. Igen, töltök időt és energiát a férjemmel való kapcsolat ápolására. Igen, igyekszem nem éreztetni vele, hogy ő most hátrébb került a sorban (mert még kicsik a gyerekek, nekik fizikailag jelenleg sokkal nagyobb igényük van rám, mint neki, ez tény, ő is tudja, elmúlik). De attól még nem tudnám azt mondani, hogy melyiküket szeretem jobban, ez annyira hülyeség. A gyerekeimet szeretem a legjobban a világon gyerekek közül, és a férjemet a felnőttek közül. De egymáshoz viszonyítva nincs alá-fölérendeltségi viszony. Imádom a gyerekeimet, a férjem nélkül nem lennének, ugyanakkor a gyerekek nélkül nem lennék ilyen boldog sem vele, szóval oda-vissza működik a dolog :D

Soha nem gondolkodom ilyen marhaságon. A gyerekeim között sem teszek különbséget.

Ez a kérdés szerintem nekem fájt. 🤣