Mi lenne a jó megoldás? (autista kisfiú)

Szóval van egy 7 éves enyhén autista gyermek. Az egész úgy kezdődött hogy mar kiskorában ragaszkodott a megszokott napirendjéhez, útvonalakhoz, dolgokhoz. Aztán nyitogatás mindent ki-be. Aztán különböző hangadások. Majd a tömegközlekedési eszközökre leszűkült ez a megrögzöttség. Mára viselkedési probléma és agresszivitás is megjelenik nála. Néha elég egy félreértés, egy magasabb hangerejű hozzászólás, vagy épp a puszta semmi. Összetett betegségek kísérik ezt a meglévőt amelyek sok nehézséget okoztak a szülőknek akik állandó veszekedésbe éltek egymással. Szerintem ez az életvitel is hozzájárul a gyermek viselkedéséhez egyfajta mintaként. Most a szülők elváltak. Az egyik fél nem szeretné nevelni tovább a gyermeket így a másik fél folytatja egyedül. Viszont az a fél aki ott hagyta őket napi szintem jár a gyermeket látogatni. Eddig ez rendben lenne. De sárdobálózás megy, kiélezett viták továbbra feltekenység, hibáztatás, agresszió akár passzívan akár aktívan is megjelenik a felek között. Az elment fél félti a gyermeket hogy a gyermekkel maradt félnek nincs elegendő türelme és ez miatt bántódás érheti a gyermeket. Az a fél aki a gyermekkel van ezt tagadja, küzd a gyermekért akinek az iskolája már a bentlakásos otthont is tanácsolta. De nem ereszti nem mondd le róla nevelni akarja. A másik fél aki elment ő hajlana arra hogy otthonba kerüljön de örülne ha a családtagjával lenne a gyermek, mivel ő úgymond feladta. A gyermek összetett betegségei kb 5 óránkénti ápolást, gondozást jelent. A túl sok és a túl kevés inger hatására a gyermek sokszor olyan dolgokat kezd tenni ami miatt ön és közveszélyesnek is nevezhetnénk. Pl. Betörte a kis öklével a plazma tv-t mert nem töltött be egyből az a rész a meséből amit szeretett volna. Többször próbál ablakuveget, tükör felületet utogetni kezeivel. Van hogy megtámad hajhúzás,rúgás, marás. Előfordult, hogy saját magát bántotta fejét a talajhoz utogette. Veszelyes, nehéz tárgyakat dob felénk pl pohár, könyv, szék. Próbáltam kontroll alatt tartani nem hagyni üres járatokat de nem tudott koncentrálni az általam kitalált játékokra. Megpróbáltam úgy hogy pihenő időt iktattam be ez volt hogy sikeres volt, volt hogy nem természetesen aktualis hangulata is befolyasolja ezt. Kipróbáltam hogy mindenről ő döntött akármilyen hangos is volt az adott tevékenység. Mindhárom nevelői stílusnak ugyanaz lett a vége. Düh. Fél óra vagy 2 órás tombolás másban való kártétel. Sok minden hatással van ra a további betegségei is hatnak ilyenkor lehet pont az váltja ki hogy nem lát jól valamit mivel gyengén látó, vagy ijedtséget érez mikor erzi hogy az epilepszia kezdődni fog. A környezetében lévő személyek viselkedése az aktualis tevékenysége bármi kivalthatja egy hang egy látvány. Ezt a részét nem lehet megvaltoztatni csak a legjobbat kihozni. A problémám a szülők közti feszültségből ered egymást hibáztatják az akinel a gyermek maradt nem engedi a masik félnek hogy az uj párjával talalkozzon a gyermek így nem engedi hogy elvigye hosszabb időre kozben az a fél aki elment agressziót feltetelez annál aki neveli a gyermeket. Előfordult már hogy a gyermek kitaláciorol is beszamolt már valótlan meg nem történt eseményekről de nem kizárandó feltételezés, hiszen az egymással valo veszekedés során is megmutatkozott.Hogy lehetne kideríteni az igazságot, illetve azt hogy az a fél aki neveli a gyermeket rendelkezik e olyan készségekkel és magatartással, gondolkodással amely azt mutatja hogy pozitiv hatassal felbirja nevelni a gyermeket. A masik félnel ez nem kérdés mivel felismerte magában hogy nem rendelkezik ehhez elég kompetenciaval, de részt szeretne venni a gyermek életében. A legfőbb probléma az, hogy mindkét fél a saját maga problémáját helyezi előtérbe. A szülők egoja felul kerekedik a gyermeken.