Miért van az hogy ha a gyerek mondjuk elesik vagy beüti valamijét vagy bármi olyan történik vele ami fáj neki vagy ami miatt elkezd sírni akkor soha nem lehet odamenni hozzá megvigasztalni?

Ok, hogy 3 évesen elküld...de nehezen hiszem el, hogy 1 évesen is elküldött.

Vagy ha igen, akkor én ezt egy elég erős jelnek venném, aminek szakember segítségével mennék utána, mert nem egy természetes és normális viselkedés, hogy már 3 évesen nem hozzátok fordul, ha valami baja van.

Amikor legelőször történtek kis balesetek, hogy reagáltatok rá?

Ha támogatóan, pl "jajj beütötted magad, sajnálom, gyere megvigasztallak", és nulladik perctől elutasító volt ennek ellenére, akkor lehet megnézetném szakemberrel.

Ha csak rávágtad, hogy "katonadolog, nem kell sírni", meg egyéb érzelmi érvénytelenítő reakció, akkor megtanulta, hogy felesleges hozzád fordulnia ezzel.