Az hogy a mai kisgyerekek jórésze úgy viselkedik mint egy fogyatékos, az a nevelés hibája? Hogy lehet nem fogyatékosra nevelni őket?

"ha elmegyünk vásárolni nem veri földhöz magát, ha kell neki valami."

Na pont erről beszélünk, hogy ezt tök abszurd elvárni, hogy egy 2 éves ne vágja földhöz magát, csak mert van olyan, amelyik nem teszi.

A kisgyerekek alapvető jellemzője, hogy dackorszakban a földhöz verik magukat, hisztiznek, sírnak, ha valamit nem kapnak meg, nem értem, az ilyesmi miért számítana fogyatékos viselkedésnek.

Igen, normál esetben a szülők igyekeznek rávenni, hogy ne csinálja, megmutatni a határokat, ez maga a nevelés, de ez nem úgy működik, hogy egyszer elmondom Jancsikának, hogy nem vesszük meg a Dörmit, és akkor ő azt ott megérti és soha többé nem fog hisztizni. Ez egy folyamat.

Nagyon meg fogsz lepődni, ha saját gyereked lesz, kérdező, mert az is olyan "fogyatékosan" fog viselkedni, mint amiről itt 8rsz.

Szerintem annyi a különbség a régmúlt, meg a jelenkor között, hogy most csak a szülő nevelhet.

Ok régen a nevelés azt jelentette, hogy a rendbontó Pistikét nyakon vágták akár 37x is, de ha az anyja nem törődött vele, akkor megtette a családból más, az óvoda vagy iskolapedagógus, vagy bármilyen jöttment random ember az utcán. A közösség előbb vagy utóbb ránevelte Pistikét az akkor elfogadott módszerekkel, hogy a csoportnorma szabályai szerint éljen, mert oda tartozik.

Most ha én teljesen jóindulatúan és nem agresszív eszközökkel megpróbálnám a rokongyerekeket nevelni, az egybehangzó habzó szájú közvélemény az lenne, hogy mi a búbánatos fax közöm van nekem hozzá, ott az anyja.

Márpedig elhanyagolt gyerekek régen és most is vannak, tetszik vagy sem, csak régen még volt rá esély, hogy a közösség hat rá, most már rá se nézhet senki. Így meg tűnhet úgy, hogy több a hülye, de szerintem a számuk ugyanannyi, csak már alig van rá esélyük, hogy valaki más megneveli őket (akármilyen módszerrel), ha a szülők nem.

Régen azért volt más a közösségi nevelés, mert a fiatalabbak szültek és tiszteletet kellett adni az idősebbnek, magasabb társadalmi státuszban voltak. Már nincsenek(szerencsére), az embereket nem koruk, hanem értékeik alapján rangsorolják. Én azért örülök nagyon, mert itt mellettem az idősek tök zizik, az egyik rugdostatja az arcát a párhónapossal, a másik már akkor is rászól, ha leszed egy virágot, a harmadik meg káromkodik, a negyedik üvölt vele, ha elront véletlen valamit, a negyedik meg megcsapná, ha nem érzi 3 évesen a különbséget saját maga és egy másfél éves közt, mivel a másik "még kicsi" ő meg "már nagy", mikor kb egymagasak. Na mindegy.

Szóval rohadt jó, hogy eltűnt ez a közösségi nevelésesdi és a szerintem problémás alakok nem szólhatnak bele. Biztos, hogy a másik szerint te is problémás vagy valamiben, ahogy őt te annak látod, a közösségi értékeket meg megtanulják közösségben, oviban, suliban, ahol elvileg képzett emberke mutatja nekik a dolgokat. Gyakorlatilag szr az oktatási rendszer és kevesebb dolgot sajátítanak el. És tudom, hogy ezzel most az egész ellen beszélek, de az intézményesített korai nevelés kiment a divatból, alig vannak bölcsiben, pedig én még 5 hónapos kortól, tesóm hat hónapos kortól voltunk bevéve.. így az amúgy is problémás felnőttek gyerekei korábban sajátítanak el nem elfogadott viselkedésmintát, és óvónők küzdenek az "átneveléssel", ahelyett, hogy már bölcsiben kötelező lenne járni napi 2 órát olyan egy-másfél éves kortól, majd szépen növelve az időt..

Szóval egyrészt a gyerek nem képes teljesíteni csak lelki sérülések árán az irreális elvárásokat, másrészt meg túl sokat vannak a korai években "rendszer"--közösségi rendszer nélkül. Vedd végig az ismerőseidet, neked ugyanolyan az értékrended, mint nekik? Nincs egy sem, amelyik puszit erőszakolna ki a kicsitől, vagy rápirítana, hogy előre illik köszönni? Vagy, hogy egyenes háttal üljön? Vagy hogy egye meg az összes ételt? Iszonyú mázli, hogy nincs a közösségi nevelés divatban.

De most akkor az a kérdés, miért nincsenek nevelve a gyerekek vagy hogy miért viselkednek úgy, ahogy?

Mert az én két évesem is tud zúzni, eldobálja a dolgokat, meg a földhöz veri magàt, ha valamit nem kap meg, pl. édességet, amit meglát a pulton. De ez nem fogyatékossàg, egy kisgyerek ilyen, nyilván neveljük, rászólunk, mi nem tűrjük az ilyen viselkedést, a rongálást, a hisztit. De attól még így viselkedik, bár feltételezem, mivel neveljük, ezért 2-3 év múlva már feltehetően nem fog sem így hisztizni, sem törni-zúzni.

Ha arra vagy kíváncsi, mások miért nem nevelik a gyereküket, miért nem fegyelmezik, akkor azt kérdezd. Vagy ha tudni véled, mi az ok - a nevelés hiánya -, akkor minek külön megkérdezni?