A szülők milyen szakemberbéli támogatást várhatnak el jogilag a Kormánytól segítségként, ha középsúlyos fogyatékkal él a gyermeke?

Nincs olyan, hogy kirendelt gyógypedagógus. Egyébként sem a gyereknek van gyógypedagógusa, hanem a z intézménynek, ahova jár. A fejlesztést a szülőnek a maga keretei között, esetleg gyógypedagógus távsegítségével kell megoldania.

Túl általános a kérdés, mert más egy óvodás és más egy iskolás gyerek.

Elég naiv a kérdésed, te hol élsz?

Ha egy gyerek középsúlyos fogyatékkal él, akkor speciális iskolába jár, (már ha a lakóhelyén van ilyen). Elméletileg ugyanúgy fél 8-tól 5-ig bent lehet, mint más iskolákban, és nyáron van pár hét ügyelet.

Ezekben az iskolákban fejlesztik, tanítják a gyerekeket, a képességeik szerint, illetve a szülők kérhetnek a pedagógusoktól konzultációt, hogy otthon hogy kezeljék a gyereket. Haza nekik senkit nem küldenek, a szülők otthon nem kapnak segítséget.

Emelt családi pótlék jár, mozgássérült igazolvány, meg kaphat 10 éves koráig GYES-t az anya, illetve utána elmehet ápolásira. Gépjárműadó alól kérhet felmentést, jár Közgyógy igazolvány.

Bár ha ezek az infók nem pontosak, javítsatok ki, én leginkább autista gyereket ismerek, az kicsit más.

16 éves koráig iskolakötelesek ezek a gyerekek ugyanúgy, mint a többi gyerek. 16 éves kora után viszont a családnak kell megoldani, hogy mi lesz a gyerekkel. Vannak bizonyos helyek, ahol foglalkoztatnak fogyatékosokat, de elég kevés az ilyen hely, és inkább ez is olyan "megőrző", mint igazi munkahely.

Ha olyan helyen laknak, ahol nincs speciális iskola, akkor a helyzet még nehezebb. Akkor a helyi iskolába jár a gyerek, ahol a saját tanítónője foglalkozik vele, általában napi 1-2 órában, aztán hazaküldik a gyereket, tehát anyuka végképp nem tud dolgozni. Előbbi esetben a gyerek 16 éves koráig talán.

Nem sok segítséget kapnak, sajnos a családok leginkább magukra maradnak az ilyen gyerekekkel.

Nekem mindkét gyerekem hiperaktív. Nem szenvednek halálos balesetet. Mondjuk mindent tönkretesznek, a lányom már vagy a 3. tablettet amortizálta le. Senkit nem érdekel, hogy a család hogy oldja meg a gyerekfelügyeletet. De oldd meg. Ha a gyerek a te háztartásodban balesetet szenved, a te hibád, miért hagytad egyedül. A szülő büntetőjogi felelőssége.

Egyébként a hiperaktivitás önmagában még nem számít fogyatéknak, még csak emelt családit sem adnak, és normál általános iskolába járnak.

A hiperaktivitásban ugyanúgy, mint az autizmusban, vagy a szellemi fogyatékban vannak fokozatok.

Nem is a túlmozgás a legnagyobb baj velük, hanem az, hogy öntörvényűek, nem lehet őket fegyelmezni. Ha a hagyományos gyereknevelési elvekkel próbálkozol, az olaj a tűzre. Nem tisztelik a tekintélyt, nem találják meg a hangot a kortársakkal és mindemellett persze a következményektől szenvednek, nyomot hagy a személyiségükben, hogy őket mindenki elutasítja, szoronganak, negatív lesz az énképük. A legtöbb ilyen gyereket nevelő család nagy támadásoknak van kitéve a környezet részéről: A szülők otthon biztos nem tudnak gyereket nevelni, mindent engednek nekik vagy épp ellenkezőleg verik a gyereket, azért olyan öntörvényűek, általában ezt szokták gondolni róluk.

A közvetlen rokonok, barátok is, nem is beszélve, hogy a pedagógusok mit gondolnak.

Nem egy elismert rendellenesség, a közvélemény szemében egy nem létező, kitalált betegség, amivel a szülők a saját alkalmatlanságukat próbálják mentegetni.

Családok hullanak szét emiatt, és hivatalos segítség igazából nincs.

Nem tudom honnan származnak az értesüléseid, de nem értek egyet vele.

A hiperaktivitás, figyelemzavar alapesetben btm-kategória, mi nagyjából annyit jelent, hogy leírják a tanároknak, hogy a gyereknek van ilyen gondja, figyeljenek jobban oda rá, aztán ennyi.

Ha már súlyosabbnak ítélik meg kaphat sni-kódot, amire kaphat a gyerek heti 2 óra gyógypedagógiai fejlesztést, meg kaphat könnyítéseket, pl. szóban feleljen, kapjon több időt dolgozatoknál.

Ezt nagyjából egyik tanár sem tartja be, és tapasztalataim szerint a gyógypedagógusoknak semmi ötlete sincs, hogy mit is kéne csinálni ezekkel a gyerekekkel. Ráadásul korosztályban is vegyes csoportokban zajlik a fejlesztés, nagyjából semmit nem ér.

Az sni-kategóriákban is kétféle van, az egyik, amit elismernek fogyatéknak, erre jár emelt családi pótlék, meg amiket fent leírtam. Ilyen pl. az autizmus, a szellemi fogyaték,a testi fogyatékosság.

A hiperaktivitás pont nem ilyen, arra semmi extra nem jár, egyébként is teljesen integrálható problémának tartják.

A baj ezzel általában az, hogy a gyerek a sok negatív visszajelzés miatt, meg amiatt, hogy sem a szülők sem a pedagógusok nem tudják őt kezelni, teljesen elvadulhat, kezelhetetlenné válhat. Sok ilyen gyerek köt ki a fogyatékosok iskolájában, csupán azért, mert az integrált iskolákban a pedagógusok nem tudják kezelni a gyerek dühkitöréseit, szemtelenségeit. Ha érdekel, keress rá, ezer ilyen csoport van a FB-on, nagyon hajmeresztő sztorikat lehet olvasni.

Mindamellett ezek a gyerekek szellemileg teljesen normálisak, csak a szociális képességeik maradnak el a többieké mögött. Általában azt gondolják róluk, hogy nagyon rossz lehet a családi háttér, elhanyagolt vagy bántalmazott gyereknek tűnnek. Pedig nagyon sok gyerek értelmiségi családból jött, de valahogy a kívülállóknak soha el nem magyarázod, hogy nem arról van szó, hogy neveletlen.

Nem tudom milyen felvilágosításról hallottál, de még a pedagógusok sem tudják mi ez. A hiperaktivitás náluk annyit jelent, hogy a gyerek nem bír megülni a fenekén, és ennyiben ki is merül náluk a dolog. Pedig ez ennél sokkal összetettebb.

Nekem 2 hiperaktív gyerekem van mindegyik megül a fenekén. A lányomról egyik tanára sem hiszi el, nagyjából mindegyik meg van róla győződve, hogy félre van diagnosztizálva, és semmi baja, csak lusta. A fiam ugyanez, neki sincs semmi baja, csak neveletlen.