2éves fiammal nem lehet bemenni semmilyen boltba, mindenhol egyből kiabál (még nem beszél) csak úgy ordít. Nem lehet vele megbeszélni. Mit tegyek? Eddig még tűrhető volt a viselkedése, de mostanában.

Ha hisztizik akkor neked kell hideg fejjel felülkerekedned ő nem tud még.

a saját érdekedben próbáld meg úgy fegyelmezni hogy teret is adsz neki pl. adj feladatokat vegyen almát a zacskóba, tegyen cukrot a kosárba ragassza a matricát - ami a zöldséget mérő mérlegből kijön - a zacskóra ilyesmik.

ha kap teret hogy segitsen akkor lehet majd birni vele ne szólj rá folyton csak ha rosszat kárt okoz mert nagyon feszélyezi.

most nem irom le hogy én hogy kezdtem az ilyetén nevelést mert lepontoznak de ha gondolod leirom. nagyon szófogadó játékos megoldás és nincs gond - pedig volt-

A leírtaidból nekem az tűnik ki, hogy ha bementek a boltba, azért kezd el a gyermek kiabálni, mert fel akarja magára hívni a figyelmed. Tudja, ha vásároltok, nem foglalkozol vele,, mert épp a vásárlásra koncentrálsz, hogy minden megvegyél amit szeretnél. A gyermeked pedig semmiképpen sem akarja, hogy másra figyelj.

Az ellenkezés ebben a korban normális.A fiam lassan 2 éves, mindenre nem a válasza, kb 5 szót mond, köztük ezt is.

A fiam is gyakran ellenkezik a pelenkázáskor, nem akarja. Ilyenkor kisebb feladattal bízom meg, pl válasszon pelenkát, hozza ide a popsitörlőt, vagy kidobja a kukába a használt pelenkát. Ilyenkor indig fontosnak érzi magát, s benne is van a játékban, azaz a pelenkázásban.

Vásárláskor folyamatosan beszélek a gyermekhez, sokan szerintem furcsán néznek rám. Elmondom neki, hogy miket kell venni, mit látok, milyen szép, vagy megszagoltatok vele ezt-azt. Ilyenkor ő is aktívnak érzi magát. Hipermarketben, piacon elmegyünk a halakhoz, az nagyon tetszik neki.

Sokszor pl nem akar hazajönni a bejárattól, ilyenkor azzal csalogatom el, hogy "na ki fog kopogtatni az ajtón", s már szalad i, hogy ő kopoghasson.

Én próbálom belevonni őt is mindenbe, érezze, hogy fontos az ő kicsi feladata. Nálunk ez bevált.

Igen nálunk is ugyanez mint a 2. válaszolónál.

és csak igy érdemes.

valóban sokáig tart igy minden de a kicsi tanul az életről és neked se mindegy hogy egy okos kis emberkével kell töltened a napokat vagy állandó küszködés az élet nap mint nap.

:)) igen én is így oldom meg a vásárlást. Néha furán szoktak rám nézni amikor a picimnek ecsetelem milyen szép ez+az és óóó mit is kell még vegyünk?! A csúcs az amikor olyan boltba megyünk ahol van kisgyerekeknek való bevásárlókocsi és ő tolhatja és amire rámutatok azt beleteheti a kocsiba. Soha nem állt neki berámolni az egész boltot, mert tudja ha kell valami azt úgyis beleteheti.

Illetve még a pénztárnál szokott segíteni a szalagra pakolni. Jaaaa és ha szuperül ment a vásárlás a blokkot megkapja (egy kedves integetésért a pénztárosok jó hosszú papírt szoktak adni)!