Rosszabb/nehezebb, ha a gyerekek között kicsi a korkülönbség még amikor picik?

Őszintén? Igen.

Majd később kifejtem részletesebben, csak most épp rákezdett mindkettő...

2.5 év van köztük.

Az első 1-2 hónap, míg eszik alszik volt a kicsi, semmi gáz nem volt. Azt egyre nehezebb lett.

Most 1.5 a kicsi, 4 a nagy. Brutál.

En minden estére egy idegroncs vagyok, bőgök.

A nagy féltékeny, irigy. Amióta ovis, szofogadatlan, visszabeszél.

A kicsi dackorszak. Mindenen ordít, visít, földhözvágja magát. Emellett a szepa is tombol, éjjel nem alszunk. Nappal rajtam lóg.

Nekem 1000x nehezebb, mint gondoltam.

Nálunk pont az a felállás, amit írsz: 4 hónapos a kicsi, 2 (és fél) éves a nagy.

Nem könnyű, de őszintén szólva én rosszabbra számítottam. Rengeteg minden múlik a gyerekek természetén is. Nálunk dackorszak meg "mindentmostazonnalakarok" időszak mellett is jól, könnyen kezelhető a nagy, a kicsi meg békés, nyugis baba. Később lehet, hogy nehezebb lesz, de (és most lehet, hogy le leszek pontozva) a nagyobbik gyerek születésétől kezdve várom, hogy mikor lesz nehéz, és egyelőre még azt mondom, hogy nem vészes. Nyilván vannak jobb meg rosszabb napok, de összességében eddig tényleg nem az a fajta borzalom, amitől tartottam. Könnyű gyerekekkel úgy érzem, a szülőség is könnyebb, szóval ez szerencse kérdése is talán.