Anyukák mitől másztok a falra ami kiveri a biztosítékot nálatok mondjuk a gyerek miatt?

5,5 éves: bxsztathja a kicsit, nem válaszol ha kérdezem miért teszi. Eljatsza mennyire unatkozik ha nem engedem tvt nézni.

3 éves: éjjel még mindig kel de vagy 8szor felébred inni, keresi a nyunyot, felsír, küzd álmában stb. Dolgozok és emiatt dög fáradt vagyok.

Mindkettő: türelmetlen, mindent egyből akarnak, étkezés közben hatszor fel kell állnom inniert, uborkáért, majonézért, bármiért.

A kisgyerekek nem rosszak. Nálam inkább körülmények, helyzetek veri ki a biztosítékot. Pl huszon iksz fős kisgyermek csoporttal, plusz két felnőtt, a járdán sétálni. Para vagyok ettől. Nagyon tudok aggódni gyerekekért, gerinces állatokért.

A "kakaósnak" üzenem, humorral számos helyzet megokldható. :) Az ordításra ébredést bár én se preferálom, de pl amikor készíted a gyereknek a kajcsit, akkor oldd fel a feszkóját humorral. :)

Például ordítja:

"KAKAÓ KAKAÓ!",

akkor, adott esetben én eljátszanám, amit mond:

- Helló, doboz! Te kakaó vagy? Hm? - odatapasztva a fülem a kakaós/tejes dobozhoz, grimaszokat vágva. 8-O

- Aha, aszongya', kakaó! ...várjál, te mit modnasz, másik doboz? He? Micsodi?? Kiscica va-agy? Kicsim, kérsz enni kiscicát? Ne-em? Dehát ebben kiscica van! Most mondta! :P

Az ovisoknak áltaálban ettől elszáll az izgatottsága, még ha éhes is, és könnyebben kivárja az ételt, mivel addig is jót szórakozik, hogy "bábozok" a tejesdobozzal. Általában ilyenkor az ovisok át is veszik a játékot. :) És leköti. Aztán általában már nem is ordibál emiatt.

Összességében egy értelmes, tartalmas figyelemelterelés sokszor megoldás, ilyen esetben. Többnyire játékosan.