Más 2,5 éves kisfia sem tud “szépen” csinálni dolgokat?

2,5 éves kislányom ha nem is ennyire durva, de azért ő is szokott ilyeneket csinálni. Aztán nevet és mondja, hogy "ez vicces volt". Nem. Nem volt vicces. A múltkor nadrágon keresztül úgy megharapott "ez vicces" felszólalással, hogy vérzett és hetekig látszott a nyoma. Rendesen var volt rajta, amire mutathattam, hogy ezt ő csinálta, mire mindig jött a kis orvosi táskájával meggyógyítani. Ő sem akar bántani, de még nem tudja felmérni, hogy amiket csinál, annak milyen következménye van, az erejét sem tudja feltétlenül felmérni, mert még kicsi ugye, arról nem is beszélve, hogy egy ennyire kicsi gyerek számára az, hogy valaki másnak fáj valami, amit ő csinál, egyszerűen egy túl komplex jelenség, amivel nem tud mit kezdeni, ő ezt még nem érti. Egyszerűen még nem képes arra a szintű belegondolásba, ami mások helyébe/érzéseibe helyezi őt, és megértse, hogy mit jelent a "ez neki fáj" kifejezés. Használjuk, mert így tanulja meg, de attól még érteni és intuitíven erre ráérezni sokáig nem fogja.

Szóval mi is azt csináljuk, hogy lefogjuk, ha ilyesmit kezdene csinálni, eltávolodunk tőle, rászólunk, magyarázunk, simán nem hagyjuk érvényesülni, és mindig mondjuk a végtelen dumát, hogy ez nem vicces, ez fáj, ez csúnya dolog, ilyet nem csinálunk, stb, stb, stb. Egyszer majd csak rögzül.