Mit csinálhatnék még egy hisztis 2,5 évessel?
Egy imádnivaló, kedves, puszilgatós, ölelgetős kislányom van egyébként, de beköszöntött az igazi dackorszak. A semmiből mindenen fel tudja húzni magát, aztán akár 40 percig is dühöng. Valamikor rám is csap, ezelőtt a saját fejét ütötte, aztán rájött, hogy én jobb célpont vagyok. Mindenkinek visszabeszél, az apjának és idegen embereknek is.
Ezeket próbáltam eddig a hisztire:
- nyugtatgatni nyugodtan, elmondani még 4 ezerszer, hogy "Menjünk/Öltözzünk!" stb.
- megvártam, hogy lehiggadjon és elmagyarázni szépen, hogy tudom, hogy nem akarsz pl. öltözni, de muszáj
- fenyegetőzni a Mikulással/Jézuskával/Nyuszival, hogy nem hoz neki semmit, ha hisztizik, és azt is vissza viheti, amit hozott (néha "el is vitte" és hiszti után 1 nappal visszahozta) - ez eleinte bevált, de már nem
- elterelni a figyelmét pl egy játékkal
- ráordítani az ordításra (na erre nem vagyok büszke)
- beállítani a sarokba
- ha időpontra kellett menni ráeröltettem a ruhát (akkor már 20 perce ment a cirkusz, oda kellett érni) vagy magammal vittem kézbe&n a házba, ha nem akart kijönni a szobából 20 perce, közben persze üvöltött
- "otthagytam", persze az ajtónál kukkoltam
- figyelmen kívül hagytam teljesen - ilyenkor brutálisan bepörög és több tíz percig, bömböl, akkor is csak azért hagyja abba, mert tiszta víz lesz a haja és a hajszárító zúgásától megnyugszik
- ösztönöztem, hogy hisztizze és ordítsa ki nyugodtan magát, majd laza 45 perc után szépen megöleltem, hogy megnyugodott-e - na ez legtöbbször bevált, de ma az utcán ezt nagyon kellemetlennek éreztem
- az ellenkezőjét kértem annak, amit valójában el akartam érni. Pl: Nehogy velem gyere! Ugrálj csak, mert akkor mehetünk a kórházba, ha beütöd és fájni fog a fejed és a doktorbácsi vagy doktornéni majd lehet szurit is ad! - Na itt felcsillant a szeme és közölte velem, hogy az jó lesz, mert kap matricát😂 - Ez nagy hiba volt tőlem (de csak 1x esett meg), mert sokszor megyünk orvoshoz és akkor pont teljesen pozitív élményként próbálom neki beállítani, hogy ne féljen
- megkértem, hogy mutasson példát pl a macinak, a babáknak stb., hogy ő már nagy és nem cirkuszol
- hisztis meséket meséltem neki - ez jó volt ideig-óráig
Amikor megütött ezeket próbáltam:
- úgy csinálni, mintha fájna nagyon, elsírtam magam és megkértem többet ne üssön meg mert fáj - elöször megértette, majd 2 alkalom múlva elután röhögve kaptam még egyet...
- rácsaptam a kezére egy kicsit (nem vagyok erre sem büszke és mivel agresszió agressziót szül el is engedtem ezt a módszert)
- levegőnek néztem 20 percig, ez idegesítette őt nagyon (tudta, hogy azért, mert megütött), de a következő hisztinél újra kezdte
- bezsákoltam 1-1 játékát, hogy megütött, ezért odaadom a jó gyerekeknek
- imádja az állatokat, ezért amikor megütött azt mondtam neki, hogy "Szerinted kacsa mama mit szólna, ha a kicsi kacsa megütné? Fájna neki, szomorú lenne. Anya is ezt érzi most, mert megütötted, többet ne tedd ezt." Látszólag ezt megérti, a következő hisztiig.
Bocsánat, hosszú lett. Nálatok mi vált be? Köszönöm!
Először is, nyugodj meg. JÓ ANYA VAGY. Jót akarsz a gyereknek, szeretnéd őt megtanítani a társadalmi normákra.
Sajnos nincsen tuti trükk, ami minden gyereknél minden helyzetben gyors megoldást hoz. Rengeteg tipp van könyvekben, cikkekben. Ráadásul ezek a tippek sokszor ellentmondanak egymásnak.
Én azt javaslom, hogy mindig maradj önazonos. Olyan fegyelmezési eszközt válassz, ami passzol a személyiségedhez. Ha te amúgy nem vagy az a bosszúálló típus, nem érzed 100%-ig helyesnek ha megbünteted a gyereket, akkor ne csináld.
Nekem személy szerint a gyengéd határozottság áll kézre. Mondok valamit, és az van. Nincs különben, nincs "ha nem csinálod". Én is próbáltam büntetni, de egyrészről nagyon távol áll a személyiségemtől, nem volt hiteles. Másrészről a gyerek elkezdte alternatívaként gondolni a büntetésre. Pl.oké, nem kell a csoki, de akkor sem akarok aludni. Pedig már önveszélyes volt a fáradtságtól.
A leírásod alapján egy érzékeny lélek a kislányod. Hamar túltelítődik és bedühödik. Próbálj figyelni rá, hogy ne terheld túl ingerekkel. Közelíts felé nagyon finoman, figyeld a fáradtság első jeleit és akkor biztosíts neki pihenési lehetőséget. Ne szervezd sűrűre a napotokat,az időpontoknál számolj időt az ellenkezésre. Szervezd úgy a napotokat, hogy minél kevesebb időnyomás legyen rajtatok. Egyszerűbben fogalmazva: lassíts le a gyerek tempójára.
Eszembe jutott még pár dolog.
Próbálj a kiborulás megelőzésére koncentrálni. Ha már behergelte magát a gyerek, nagyon nehéz lecsillapítani. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindent rá kell hagyni a gyerekre. Épp ellenkezőleg.
Legyen egy fix napirendetek, legyenek szigorú keretek, szabályok. A kicsiknek biztonságérzetet ad, ha van egy ritmusa a napnak és tudják mikor mi következik.
A gyerekeknek általában nehezükre esik egyik tevékenységből a másikba váltani. Kisebb szertartásokkal át tudod őt vezetni egyik tevékenységből a másikba. Pl.étkezés előtt kezet mosunk. Vagy alvás előtt behúzod a függönyt. Nem kell nagy dolgokra gondolni. A lényeg, hogy mindig ugyanaz történjen.
Úgy veszem észre, hogy kicsit túlmagyarázod a dolgokat a gyereknek. Sok neki az info, nem tudja feldolgozni. Elég annyi, hogy most megfésülöd. Nem kell plusz magyarázat. Indulás előtt el kell menni WC-re. Ennyi elég. Pár hónap múlva magától fogja kérdezgetni hogy de miért. És akkor magyarázhatsz meg indokolhatsz mindent 8 példányban. 😉
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!