Mi a teendő, ha az apja üvölt a gyerekkel?

Csatlakoznék egyeshez!

Beszélj a férjeddel, ahogy viselkedett, és ha egyébként is ilyen, az nem normális. Ez nem gyereknevelési kérdés, ha nem tud felülemelkedni egy pici babával szemben az indulatain, az később csak rosszabb lesz.

Mondjuk én ilyen emberhez férjhez sem mentem volna, és gyereket, meg végképp nem szültem volna neki. Ha állandóan ilyen az téged és a gyereket is traumatizálja, hosszú távon kibírhatatlan lelkileg, és akár később agresszióba is fordulhat. Nézzen mélyen magába, és próbáljon meg változtatni, ha kell pszichológus segítségével, mert ezzel mindenkit megnyomorít maga körül. Te ezt kívánod a gyerekednek, és magadnak?

Még olvasva is felment bennem a pumpa.

Inkább nem írom le, mit gondolok, mert nem tudnám cizelláltan kifejezni magam...

Az én férjem is hirtelenharagú sajnos. Rengeteget veszekedtünk, ultimátum és hasonlók (a gyerekek dackorszakára tarthatatlan lett a helyzet). A válás is szóba került, de mivel tettlegesség nem fordult elő, féltem, hogy az apás napokon felügyelet nélkül megkaphatja a gyerekeket. Így legalább mindig ott vagyok. Persze ő azzal érvel, hogy csorbítom a tekintélyét, ha nem állok mellé, egymás ellen fognak később uszítani a gyerekek, hülyére vesznek engem és hasonlók.

Az utolsó kirohanásánál elmondtam, hogy nem bízom rá a gyerekeket egyetlen percre sem (minden elismerésem az egyedülálló szülőknek!), amíg nem megy el pszichológushoz. Ő is mondja, hogy sok frusztrációt hozott a gyerekkorából, stresszes az éjszakai-nappali műszak, vérnyomás gondjai is vannak.

Most úgy áll a dolog, hogy az üzemorvosa teljeskörű kivizsgálásokra küldte, aminek része a vérnyomása miatt a mentálhigiénés felmérés, ami nagyon rossz eredményt mutatott. Időpontja van pszichológushoz és pszichiáterhez is. Nagyon büszke vagyok rá, amiért belátta és segítséget kér.

Amíg nem javul a helyzet, addig marad ez a felállás: nem lehet nélkülem a gyerekekkel.

Beszélj vele.

Amúgy ha sok anyuka a kimerültségtől néha rákiabál ennél fiatalabb gyerekre is, akkor nem nagy csoda ha néha az apuka is megengedi ezt magának. Kérdezd meg, hogy mi az oka, kialvatlanság, miben kéne változtatni (neki is), hogy ne legyen folyton ideges.

9!

Erre a dumára nálam az lenne a válasz, hogy már mehetsz is, amerre latsz, de a gyerek nélkül. Pedig nő vagyok es elitelem apuka verbális agressziójat. Te viszont fizikai agresszióval fenyegetőzöl, ergo sokkal rosszabb vagy.