Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Kisgyerekek » "Rettegtél" hogy mi lesz ha...

"Rettegtél" hogy mi lesz ha megérkezik a kicsi a nagy mellé?

Figyelt kérdés

Hogy éled túl az első heteket, mennyire borul a régi életetek, mit szól majd a nagy a kicsihez, hogy bírod majd mikor kettő ordít, nem fogja-e bántani a nagy a kicsit, óóóóó annyi a kérdés bennem és egyre jobban "parázok"...


35 h km


2010. szept. 27. 21:33
1 2
 1/13 anonim ***** válasza:
100%
én januárra várom a másodikat de nem rettegek. Bizom magamban hogy majd a nehéz időkön is tul leszünk és egyébkétn is alapból jó lesz minden:-)) Valahogy nem tartok tőle. Ismerem a lányom nagyjából tudom a reakcióit. Igy nincsenek tulzott elvárásaim sem:-D
2010. szept. 27. 21:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/13 anonim ***** válasza:
100%
Nem rettegtem. Tudtam, hogy megoldom, bármi is jön. Nálunk 3 éves volt a nagy, mikor megszületett a kicsi. Sőt4 2,5 év múlva jött a 3. baba is. Megbeszéltünk mindent a "naggyal", bevontam a kicsi körüli teendőkbe, ha tehettem, magam mellé vettem őt, mikor a picit szoptattam. Így még a testvérféltékenységet is sikerült minimalizálni.
2010. szept. 27. 21:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/13 anonim ***** válasza:

Második válaszolóval "tartok", és csak annyival egészítem ki, hogy Neked most magabiztosnak kell lenned, és azt sugározni a nagy felé, hogy mennyire szuper, hogy jön a kistesó, mert ha látja, hogy Te bizonytalan vagy, akkor ő sem fogja "tudni", hogy örüljön-e vagy sem.

Készítsd elő sok mesével, mondd el, mit fog tenni a baba (sír, eszik, alszik, én nem mondtam, hogy játszó tárts lesz, mert az nagyon soká jön még), és akkor minden rendben lesz.


És igen, amikor egyszerre bőgnek, az rossz érzés, én nagyon sokáig ilyenkor a picit hagytam bőgni, mert a látszat ellenére a nagynak lelkileg fontosabb (szerintem), persze minden helyzetben mérlegelni kell, én sem voltam vaskalapos, de a nagynak nehezebb a helyzete mint a picinek, aki automatikusan belenő a "testvérségbe", a nagynak meg tanulnia kell..


Minden jót!

+ adalék: nekem a második terhességem vége annyira nehéz volt, hogy amikor megszületett a pici, minden fáradtság ellenére könnyebb volt, mint terhesen...


1 és 3 éves gyerek anyukája

2010. szept. 27. 21:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/13 A kérdező kommentje:
Még csak alig 1.5 éves. Magyarázom neki a dolgokat, de láthatólag nem érti az egészet még. így nehéz felkészíteni.
2010. szept. 27. 21:50
 5/13 anonim ***** válasza:
Igen, ő még most nem érti, de ha majd ott lesz a pici, magyarázz el eki mindent, vond őt be a pici körüli teendőkbe és meglátod, minden rendben lesz! Kár előre parázni, majd ha benne leszel, meglátod, menni fog és minden jön magától! 2. voltam :)
2010. szept. 27. 21:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/13 A kérdező kommentje:
Amúgy leginkább azért parázok, mert az elsőnél ilyen halál pozitív voltam mint most Ti. Örültem, vártam, reméltem ,hogy egy angyalka lesz és persze, hogy én is képes leszek megbirkózni, minden szép lesz. Aztán jött a feketeleves. Megszültem és a babám sehol, elvitték máshova, aztán hazahoztuk és betegen került haza, majdnem kiszáradt, aztán jött a hasfájás, napi iksz+n órát szakadatlanul bőgött ringatás, hordozás ellenére, volt hogy már orvosért szaladtam. Nem evett, nem aludt, csak üvöltött, bőgött, nem szopizott, én meg csak fejtem-etettem-sterilizáltam szakadatlan kb. alvások nélkül, rámtört a szülés u. depresszi. ÁÁÁÁÁÁÁáááá, nem akarom részletezni, mert mostanra szépen helyreálltunk, ill. már régebben hiszen különbn eszünkbe sem jutott volna tesót vállalni. Csak azért írtam le, hogy ezek után igen, bennem van a para...
2010. szept. 27. 21:58
 7/13 anonim ***** válasza:

Hidd el, a 2. baba már sokkal könnyebb lesz! az én fiam is hasonlóan kezdte, mint a tiéd. 7 naposan, mikor jöttünk haza a kórházól, bejelentették, hogy szívzöreje van, ne hagyjam sírni, ne erőlködjön és havonta kell hordani ellenőrzésre... Aztán itthon persze, hasfájós volt, sírt... bekékült... Rohanás a kórházba! Ott egy hét teljes kétségbeesés... A tejem fogyni kezdett.. hazajöttünk, még mindig kétségek... Aztán hasfájás 3 hónapig, ordítással egybekötve :) Szerencsére fél éves korára kinőtte a szívzörejt, de iszonyatosan nehéz volt addig minden nap, nehogy baja legyen. persze, eddigre a tejem elapadt...

Aztán jött a lányom, aki evett, aludt, mint egy kis angyal! mintha kárpótolni akart volna minden kétségbeesett percért, amit az első babánál átéltünk! Ő nem sírt szinte soha, aludt két szopi között... fél évig csak szopott! Ritka nyugodt baba volt! Szóval hidd el, attól,hogy az elsővel nehéz volt, nem biztos, hogy a picivel is az lesz! most már van tapasztalatod, tudod, hogyan "működik" egy kisbaba, nem ijeszt meg minden apróság, mint az elsőnél :))) fel a fejjel, gondolkozz pozitívan, meglátod, menni fog! Sok sikert! Szorítok!!!! még mindig 2.

2010. szept. 27. 22:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/13 Nikcsi ***** válasza:

Sok hasonlo kerdes volt mostanaban, linkeled neked egyet ahol sok hasonlot belinkeltem a valaszomba. :)


http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__kisgye..


Sok sikert! :)

2010. szept. 28. 00:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/13 anonim ***** válasza:

Nem rettegek, sőt nagyon is várom, hogy milyen lesz, ha ketten lesznek.

21,5 hós a nagy, kb 2 hét múlva szülök. Az én lányom imádja a kisbabákat, találkozott már néhánnyal, és mindig nagyon finoman bánt velük: simogatja őket, puszilgatja őket, nézi őket, szóval aranyos velük. Itthon sokat játékbabázunk, pelenkázunk, fürdetünk, csak hogy szokja.

Egyébként is nagyon jó természete van a lányomnak, egy csepp agresszió sincs benne, nagyon szelíd, kiegyensúlyozott, nyugodt, békés fajta.

Persze biztos fel fog borulni egy kicsit a szuper napirendünk, de állok elébe, majd helyrehozzuk. Kb 1 hétig lesz velünk itthon a férjem, utána hármasban maradunk.

Ne rettegj, biztos minden rendben lesz nálatok!!! Gondolj arra, hogy nem te leszel az első anya, akinek két kisgyereke van :)

2010. szept. 28. 08:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/13 anonim ***** válasza:
Nem rettegek/rettegünk egyáltalán :) !Persze vannak kérdőjelek,mivel még csak elképzeljük a szituációt(november közepéig).Kétéves a nagy és a terhességem eleje óta mesélünk neki a kistesóról,megmutattuk az ultrahangot cd-n,viszem magammal a védőnénihez szívet hallgatni stb.Már beleszámolja a családba,este a pocakra is ad puszit,neki adta a kiságyat és még sorolhatnám.Már arról is mesélek hogy anya majd megy a kórházba hogy kijöjjön a pocakból a baba és ő addig apával lesz,és ők jönnek majd értünk.Azért ne gondold hogy nem ért semmit a másfél évesed,az agya szivacs és szépen raktároz minden infót,legfeljebb visszafelé még nem komunikál!Ha úgy érzed hogy felesleges akkor is mesélj neki sokat!Én is úgy tervezem hogy bevonom a babázásba,nem vonulok el előle szoptatni stb.Én optimistán állok hozzá,nyilván az elején bele kell rázódni,de gyanítom másfél két év múlva "nehezebb"lesz amikor már testvérként együtt roszcsontkodnak,kétfelé szaladnak :)Hidd el imádni fogják egymást,hamarabb mint gondolnád!Optimistán álj hozzá,hogy élvezni tudd a babázást és az elsőszülötted szárnybontogatásait is!Kivánok hozzá sok türelmet és egészséget! 33h.kismama
2010. szept. 28. 10:18
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!