Mikor érdemes elvinni a gyermeket ADHD vagy egyéb idegrendszeri problémák megállapítására? Szerintetek felesleges aggódnom, vagy tényleg lehet valami?
Kisfiam 2.5 éves.
Csecsemőként is állandóan járt keze-lába, tényleg mindig.
Nagyon gyorsan tanulta meg a nagymozgásokat, nem volt ideje egyet gyakorolni, mert 2 nap és lépett a következőre.
Nem marad csendben soha, állandóan zizeg, hörög, valamilyen hangot mindig ki kell adnia.
Nem tanul semmiből, állandóan veszélybe sodorja magát, teljesen mindegy, hányadjára ütötte be magát.
Hatalmas a fájdalomküszöbe, esések miatt szinte sosem sír.
Nagyon válogatós, alig eszik, mindig elkalandozik, vagy beszél közben. Egyébként is egész nap beszél-azt viszont meglepően szépen, hosszabb mondatokban is.
Nagyon impulzívan reagál dolgokra (öröm v bánat), néha bekattan, pl. egyik pillanatban nagyon boldog, hogy megyünk valamelyik rokonhoz, mire odaérünk, már bőg, üvölt, földhöz veri magát, hogy menjünk haza, az ajtón sem akar bemenni.
Nagyon szemtelen, folyamatosan visszabeszél, dirigál, van, hogy mérgében üvöltözik az arcomba.
Társaságban a semmiből hozzávág dolgokat a többiekhez, legyen az bármi, ami a kezébe kerül.
Indokolatlan félelmei vannak (pl. meglibbent a szél egy papírzsebkendőt).
Egyáltalán nem fogad szót, "csakazértis" csinálja, amit nem kellene, közben simán arcon röhög, utcán sétálni nem lehet vele, mert rángat, üvölt, hogy nem fogja a kezem, amúgy pedig elszalad.
Még mindig - ortopéd orvos szerint rossz szokásból - lábujjhegyen jár.
Ha új dolgot kap, legyen az játék, ruhadarab, kell 2 hét, hogy megbarátkozzon vele, mert amint meglátja, üvölt és kántálja, hogy nem tetszik.
Elfáradtam. A legutóbbinál, mikor az arcomba kiabált, már nagyon elszakadt a cérna, és nagyon mély levegőt kellett vennem ahhoz, hogy ne pofozzam fel, és eldöntöttem, hogy a dolgok után szeretnék járni, mert beleőrülök a folytonos harcba. De a család többi tagja ebben nem támogat, ezért kérem a véleményeteket, életkori sajátosság-e, vagy lehet valami a háttérben? Tudnék még sorolni, de így is túl hosszúra sikeredett. Köszi, ha valaki elolvassa és válaszol!
A torna a legnagyobb marhaság a világon.. tele van az adhd-auti csoport, azt mondják "x évig csináltuk, és valamennyit javult".. x év alatt magától is fejlődik a gyerek. De persze akinek nehezebb a gyereke, viszi. Az enyém bölcsiben és oviban csinálta, abbahagytuk. Érdekes, mióta abbahagytuk, akkor is javult, és közben is javult, mert telt az idő és változott a gyerek. Már 4 éve nem tornázott, azóta változott a legtöbbet, talán a torna abbamaradása miatt javult?:)
Pénzkidobás mind, ha nincs baja a mozgásának, ne dőlj be ezeknek. Az enyém mindig nagyon ügyesen mozgott, max arra jó, hogy együttműködjön mással(nálunk ez bezzeg nem javult, 1 év után is olyan nehezen ment, ha nem akarta, mint előtte, és oviban is az a 6 hónap, amíg csinálták ugyanúgy kudarcos volt) és kicsit fejlődjön a szómemóriája(nálunk ez is rossz maradt), mert közben mondják a mondókát..
Olyan ez az egész, mint a rák, vannak, akik felismerik a problémát, próbálkoznak a megoldásán, adják a tuti tippeket nekik mi vált be, de garancia nincs rá, hogy hatni fog..legalább nem direkt húznak le, sokan tényleg elhiszik, hogy gyerekük a tornától viselkedik jobban, nem az idő múlásától, ahogy olyanok is vannak, akik esküsznek arra, hogy a céklalétől gyógyultak meg, vagy mondjuk a mittudoménmilyen olajtól nem lett striájuk terhességnél..
Ezek tippek, egyik sem hat, de úgy érzed csinálsz valamit, amitől jobban érzed magad, az idő meg telik, a gyerek meg fejlődik magától is. Egyszemélyes-kiscsoportos helyzetben egy két gyógyped tud csak valamicskét változtatni a gyereken, de belőlük sem mindegyik.
13-ast hiába pontoztátok le, ezen én is gondolkodtam. Hordtam a gyereket 3 éves korától kb. mindenhova, ami csak elérhető a lakóhelyemen. Javult? Igen. Rendbejött? Nem. Én is gondolkodtam rajta, hogy lehet, hogyha hagyom a fenébe, ugyanitt tartanánk. Az a véleményem, hogy a részképesség zavarokon tudnak javítani, de a magatartászavaron nem igazán.
A Tsmt akkor jó, ha tényleg diagnosztizáltan vannak ilyen bajai, pl. a fiamat megvizsgálta egy csaj, és tényleg bizonyos dolgokat nem tudott megcsinálni, amit már kellett volna, pl. a karjait csak együtt tudta mozgatni, külön-külön nem, vagy székben pörgette, és nem szédült el egyáltalán, ilyesmi gondok voltak.
A csoportos tsmt-nek mindenképpen előnye, hogy megtanul csoportban dolgozni, mert ott szépen sorban, egymás után kell haladni, ki kell várni a sorát. Persze elvileg ilyenkor merül fel bennem a kérdés, hogy oviba minek járnak? Ott nem csinálnak ilyeneket?
Az, hogyha kiborul, mert nem az van, amit ő akar, vagy dührohamokat kap csoportos helyzetekben, na azzal nem tudnak mit kezdeni. Ha a családban anyuka minden nap évek óta elmondja, hogy hogy illik viselkedni, és lepereg, akkor majd talán egy idegennel heti 1 órában megtanulja? Ugyan már, ezt ti sem gondoljátok komolyan!
12-esre reagálnék. Nekem is nagyon mondták, hogy kérjek sni-kódot, mert akkor kijár az óvodába a gyógypedagógus, óvoda időben, nekem ingyen és bérmentve.
Következésképp 2 évig küzdöttem, hogy kapjon a gyerek sni-kódot.
Miután megkapta, az óvodavezető széttárta a karjait, hogy hát ő nem tud szerezni gyógypedagógust, hiány van. Már azzal fenyegettem, hogy feljelentem, mire nagy nehezen jött valaki...
Csoportos fejlesztés van, nem egyéni, tehát ha van az óvodában 8 sni-s gyerek 8 különböző problémával, akkor össze fogják őket rakni, és együtt fogják őket fejleszteni, problémától függetlenül. Amúgy oviban ez még talán nem is akkora probléma, hiszen mire kivizsgálják min. 5 éves lesz a gyerek, szóval ha 5-6 éves gyerekek vannak együtt, még oké. Viszont az iskolában egy tragédia az egész fejlesztés.
Ezzel szemben a pedagógusok hozzáállása az sni-s gyerekekhez valami tragédia, szóval nem igazán éreztem azt így utólag, hogy megérte. Magánúton mindenképpen hordanom kellett, hiszen mire megjött a fejlesztő, már találtam valakit, és nem is hagytuk abba. Azt tudtam, hogy jó, hogy az óvodában mi történt, fogalmam sincs.
Szóval én azt mondom, hogy aki meg tudja oldani magánban, az hordja magánban a gyereket. Sajnos sok ilyen anyukával beszélek, mint én, és általános tapasztalat, hogy az állami fejlesztés nem sokat ér. Levetetni meg nagyon nehéz a kódot, eleve több évet vársz, mire sorra kerül a gyerek, hogy kivizsgálják. És ha már egyszer leírták, hogy adhd-s vagy autista, nehezen találsz olyan dokit, aki le fogja írni, hogy mégsem az.
Szia
A helyzet sajnos nem igazán lett jobb, sőt, ahogy nő egyre rosszabb. Elkezdett felborulni az alvása, üvöltve kel éjszaka, mérgében bánt minket, illetve rendszeresen annyira kiakad, hogy minimum 1.5 órás hörgős, sikítós, "hisztiket" művel le. Jártunk itt-ott, már az oviban is javasolták az utánajárást mert sajnos ott is bőven van gond vele. Voltunk pszichiáternél, neurológusnál, ott nem mondtak semmit, csak, hogy tutira nem autista, viszont adhd lehet, csak az nem diagnosztizálható még. A szakszolgalatra várunk, mert annyira nincsen emberük, hogy időpontot nem igazán tudtak még adni pszichológushoz.
Elkezdtük a TSMT-t. Ott derült ki, hogy kicsit rosszul hall, tehát ki kellett vizsgáltatni, hogy van - e szervi oka. (valószínűleg ezért olyan hangos mindig) Az is kiderült, hogy eléggé alulérzékel, emiatt van a folyamatos csapkodás, mert mindent teljesen másképp él meg. Plusz rengeteg visszamaradt csecsemőkori dolog van, amit igyekszünk leépíteni. Ügyességileg látom a javulást, viszont az agresszióban nem, sajnos mindent tönkretesz, a berendezéseket, a játékokat, és hát ezzel együtt az idegeimet. Főleg, hogy az oviban a nagyoktól (elmondta, kiktől) tanul már "szép" dolgokat is, és a szájalás mellett ha valamit nem engedek, a középső ujját is előszeretettel használja már felénk.. Remélem lassan meglátom a fényt az alagút végén e téren is, mert fogalmam sincs, miért csinálja, tőlünk nem ezt látja. Sok elkeseredés van bennünk jelenleg is, a TSMT-ben még bízok, így, utolsó reményként.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!